Három huszadik századi női sors, amelyben megjelenik a kor, a társadalom, és az irodalmi élet számos ismert, sajátos baja.

Tanner Ilona, akit Török Sophie-ként ismerünk, Kaffka Margit és Nemes Nagy Ágnes sorsa, küzdelmei elevenednek meg Ferenczfi-Faragó Eszter monodrámájában, melyet igen érzékenyen jelenít meg a színen Gyulai Zsuzsa Radnóti-díjas alőadóművész.

A darab premierjére 2024. március 1-én, a KF&T Galériában került sor, teltház előtt, nagy sikerrel.

Az elkövetkező hetekben, különböző helyszíneken több előadás is lesz, melyet ajánlunk minden kedves érdeklődő figyelmébe!

A Hetedik Nyílt Íróműhelye keretében 2024. március 28-án a   KF & T Galériában (Kosztolányi Dezső tér 2.)

a versbeszéd és a köznapi beszéd különbségével foglalkoztunk. József Attila: Thomas Mann üdvözlése, Faludy györgy: Október 6, és Radnóti Miklós A' la Recherche című verseiben kerestük meg és neveztük meg a felhasznált eszközöket, rávilágítva, hogyan teszi ezeknek az eszközöknek használata a köznapi beszédtől eltérő módon jelentősebbé az írásokat.

Megállapítottuk, hogy hogy a tartalmak kifejezésekor használt, kulturális hagyománytól történő eltérés egyes esetekben kifejezetten növelheti a szöveg hatását, mivel a meglepetés erejével hat. Foglalkoztunk Megyesi Nagy Imre verseinek elemzésével is. A költő tudatosan alkalmazza a lírai tömörítést. Hiányos, töredékes mondatokat alkot, amelyek központozását a sor- és szakasz törések alkotják, olykor váratlan helyeken a gondolat kifejezése céljából.Megyesi Nagy Imre versei kapcsán mindig szóba kerül Pilinszky János. A foglalkozásra való felkészüléshez ajánlottuk a Pilinszkyről készült film: "Hűség a labirintushoz" megtekintését. 
Imre versei is jól szemléltetik a több síkon egymásra épülő jelentések használatát. Verseinek elsődleges jelentéseinél - csakúgy, mint Pilinszky esetében -  gyakran fontosabbak a "meta jelentések", amelyek közvetlen kifejezésére sokszor nincs is megfelelő (kulturális beágyazottságú) nyelvi eszközünk, de az azt előhívó szövegalkotás "ráébreszti" az olvasót ezekre a jelentés-rétegekre.

Következő foglalkozásunk két hét múlva, csütörtökön lesz. Erre a feleadat egy szabadvers megalkotása az Emberi Jogok Nyilatkozata alapján. Segítség képpen Martin Luther King "I have a dream" kezdetű beszédét ajánljuk.

Ferenczfi-Faragó Eszter

 A démon
Először a haját vágtam le, és néztem, ahogy a napfénytől lángoló tincsek lassan kifolynak az ujjaim közül.
Ezt az ollót még a nagyapám használta a fodrászüzletében, és anyám úgy őrizgette, mint a szeme fényét, egyetlen örökségét az apjától. 

   Seprényi Kinga

Disztópiába ragadva Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget című kötetének recenziója
Tóth Krisztina író, költő, műfordító és képzőművész, a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb alkotója. Művei széles befogadóközönséghez szólnak: regény, novella és vers formában főleg a felnőtteket szólítja meg, míg a gyermekirodalomban a legkisebbeknek festi meg Malac és Liba történeteit.
...

A majom szeme című regényért. 2023-ban jelent meg az Ahonnan látni az eget című prózakötete, amelybe a 2017 és 2021 között keletkezett legjobb novelláit és tárcáit válogatta össze. ...

  Pődör György

Egy ikonikus művész portréja

Tősgyökeres vasi vagyok, büszke vagyok szülőföldemre, Vasszilvágy bennem az örök szülőfalu, Szombathely életem (fő)városa, Vasszécseny a nyugdíjas napjaim alkotóműhelye. Egész életem során igyekeztem a környezetemért, a reám bízott és a felvállalt feladatokért tenni minden megtehetőt

Tóth Csaba festőművész portréja

  Fábián József    

Párbeszédre várva
Nekem nincs mit mondani az erőszakról. Én nem vagyok erőszakos ember magam. Anyám is mindig azt mondogatta, hogy pedig olyan a lelkem, akár egy galambé, pedig apám fia vagyok, azt’ mégis. Addig ismételte, meg másokat is mondogatott, amíg egyszer csak el nem borult tőle az agyam

Fodor Kiss Júlia

Barlang
Még két lélegzetvétel és felérek hozzád. Megállok az öreg gesztenye árnyékában, kimelegedtem. A fák között álmosan nyújtózik az indián nyár, és hosszú árnyékot vet az útra az őszi délután. Az erdei ösvényen már csak tolni tudom a kerékpárom. Kicsit kifújom magam, és nézem, hogy az ősz bíborszínnel csordul le a dombokon. 

   J. Simon Aranka

Mennyei harmóniák
Lehunyt szemmel átadta magát a zenének, arcára aszketikus vonásokat rajzolt a ki nem mondott fájdalom. Száját keményen összeszorította, hosszú, karcsú ujjai megvadult valkűrökként siklottak a zongora billentyűin. Az ember szinte azt várta volna, hogy meggyullad, lángra lobban az a hangszer az ujjakon kitörő érzelmi vihartól

  Haász Irén   

Baleknap
Csak nem pénzt kért ez az ember? - futott át Zsuzsa agyán, és rükvercbe téve a váltót, visszatolatott melléjük. Elhűlve nézte, ahogy Gábor előveszi kistáskáját, és pénzt nyújt át a férfinek. Ennek az ürgének pénzt adni?
-  Mennyit adtál neki? – kérdezte beülő párjától

Egy kis könnyed marhaság
„Égi csikón léptet a nyár”. Az írásom, melynek ezt a címet adtam, hozott rám minden bajt. Akkoriban egy női magazin kezdő riportere voltam, nem a legelitebb, de nem is tiszta bulvár. Épp hogy bekerültem a laphoz, épp hogy megismertek a kollégák, épp hogy az első komolyabb feladatokat vártam. Már úgy tűnt, minden sínen van, a főszerkesztőnő már nemcsak a kávét főzette velem

Imre Hilda

Hazafelé
Szülére csak fekete árnyként emlékszem. Látom őt, ahogy kinn áll az udvaron, a távolba bámul, a temetőt nézi, aminek tövében volt a kertjük, és nem sokkal beljebb a mamáék háza. Vert falú, fehér ház volt, amit évente lemeszeltek, és az oldalán mindig araszolt pár hernyó. 

Kabdebon János

Keserédes ősz
Ott kezdem, hogy hosszú volt a nyár, nagyon hosszú, de végre ősz lett. Emlékszem, a baktató szekér mögött ferde sugarak szegélyezték az utat. A fák aranyban, zöldben szikráztak, ahogy a szél pajkosan mozgatta a leveleiket, csípős hajnali harmat csillogott a fűben.

Mezei Attila

Zágráb
A lapos guta majd megütötte, amikor megcsörrent a telefon az asztalán, és a magyar delegáció vezetője nevetős hangon jelentette be, hogy késnek egy kicsit, mert a sofőrjük otthon felejtette az útlevelét. Már hozzák utána, azt az egy órát meg elsörözik a határ előtti utolsó magyar kocsmában. Igyekezett kulturált lenni, 

Takács Zoltán   

A halál völgyében járva
A hurok, amivel a férfi megkötözte, végigvágta a csuklóját. A vér nyúlós cseppekben gyűlt a padlón lévő tócsába. Kába volt az ütésektől. Alig értette, amit a fickó mondott. Erős Kelet-európai akcentusa volt. 

A hímzés nem is igazi arany
Csak néztek egymás szemébe. Úgy vizsgálgatták a másikat, mint amikor egy antik tükör elé állsz, és ugyan magadat látod, de itt-ott torzítva, néhol meg hiányosan, ahol az ezüstfüst már lepattogott. 

A világnak vége
Az a dolog úgy volt, hogy amikor már mindenki azt hajtogatta, hogy jönnek a nehéz idők, nem lesz ez, nem lesz az, de még csak a pityóka sem fog megsülni magától a kemencében, gondoltuk feleségemmel, hogy csak jobban megnézzük már ezt a krumpli dolgot...

Toldi Zsuzsa   

Közeledés
Karl már jó ideje magányos volt. Barátai elköltöztek, a tanulás után minden idejét idős szüleivel töltötte. Éppen kisütött a nap, mikor messzire elkóborolt a kertben, és egy másik magányos kisfiút látott meg. Egyből szaladt feléje, de csak feléje, mert kettejük között mély árok húzódott meg.

Szecsődy Péter

Tetőn
Egy éve élt a kisvárosban. A helybéliek nem barátkoztak vele, még a tájszólásukat is irodalmiasra fordították, ha hozzá szóltak.
Tavasszal összebarátkozott a régi víztorony őrével, egy félkarú volt vasutassal, aki fölengedte a tetőre. Ott többnyire hanyatt feküdt, nézte a negyven méterrel közelebbi eget, a felhőket.

  Ferenczfi János

Az Olvasóhoz való jog
A Cserépfalvi Kiadó kezdetben veszteségesen adta ki József Attila verseit. A költő nem érte meg azt, hogy kiadója számára megtérüljön a befektetett pénz és bizalom.
Radnóti Miklóst a háborús években kizárták a magyar irodalomból. Nem említették. Saját néven nem publikálhatott. A tanári pályáról is kiszorították. Végül főbe lőtték.
Faludy Györgyöt sokáig csak szamizdat kiadványokban olvashattam. A magyar irodalom számára évtizedeken át nem létezett.

  Udvarhelyi András

Egy jó ember tiszta szándékkal I.
Ha megkérnének, hogy keressek egy jó embert Magyarországon, akkor én habozás nélkül felszállnék Budapesten, a Lipótvárosban a 79-es trolira és leszállnék a Vizafogón, a Kárpát utcában, az egyen-panelházaknál, ahol ezek a panelszörnyek eltakarják az eget, és bemennék az egyikbe és fellifteznék valahányadik emeletre – a pontos címet nem árulom el, nehogy valami őrült megtámadja az én igaz emberemet.

A Hetedikben megjelent művek előadása a youtube-on "hangos vers" formában.

  Fábián József: Párbeszédre várva

  Ferenczfi János: Az olvasáshoz való jog

  Takács Zoltán: A hímzés nem is igazi arany

  Toldi Zsuzsa: Közeledés

   Vaskó Ági: Temetetlen