1. szám - 2016 február
Szerkesztőségi cikk
Ki üt tanyát?
Ki üt tanyát?
Kedves Olvasó! Kedves Szerző! - Joggal elvárható, hogy rövid, de a lényeget a teljesség igényével megragadó bemutatkozást tartalmazzon az alábbi néhány bekezdés. - Névjegy, ha úgy tetszik.
Joggal elvárható, hiszen az ötletgazda én magam vagyok. - Ez azonban mégis közel áll a lehetetlenhez.
Önmagamat olykor költőnek merészelem gondolni. - Sok kutakodásom közepette azonban nem találtam olyan tudományos igényű munkát, amely definiálta volna a költészet fogalmát. - S ezt a definiálatlanságot nyugodtan kiterjeszthetjük az irodalom, a művészet és az élet minden fontos, a mán túlmutató kérdésére. - Az emberi törekvések nem kevés része éppen ezzel a definiálatlansággal küzd. - Úgy tűnik, kultúránk sok-sok ezer éves, - felmérhetetlenül sok törekvése épp a legemberibb, legmélyebb, legfontosabb kérdésekre képtelen választ és definíciót adni. - Ezért is tesz erre próbálkozást újra és újra minden nemzedék, s azon belül minden ember.
