Jancsi kertje
"Ha tudsz, bocsáss meg valaha"
mondja a liliom
szárán sápadó,
mérgező szirom.
"Nefelejcs, én nem felejtlek"
kéklő pillanatoktól
üresek már a kertek.
Azokon a helyeken kellett járnom,
hogy hihettem - kötözni való bolond - hogy aznap látom?!
"Forrón szeretlek, elégek"
mondja a rózsa
és megsebez, ahogy hozzá érek.