Déli sötétbe

Írta: Fábián József


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 368



Déli sötétbe

- Úristen! Ez milyen jó! -,
súgtam fülébe halkan.
Nyár volt, és kinn hullt a hó,
és én majdnem meghaltam.

És tavasz lett odakinn:
peregtek a levelek,
megenyhült a téli kín,
nem féltem, hogy leverek
valamit török, belül,
vagy tél lesz ott kint megint.
Csak a változás örök,
és most sincs, aki leint.
Ősz van, bár virág virul,
délben a Nap Éjre hull.