Írta: Wessely Gábor
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 553
Apa kézen fogva vezet. Húsvét van, locsolkodni megyünk. Süteményt és piros tojást kapok. Apa bort iszik. Mamánál is, Rózsi néniéknél is, Katiéknál is, Pálkovácséknál is, keresztanyáméknál is, Pataki tanító néniéknél is, Lajos bácsinál is, akinek nemrég halt meg a felesége, ezért neki mondom el a verset, őt locsolom meg.
Elfogyott a bor, indulunk haza. Kézen fogva vezetem apát.
Álmomban elaludtam. Egy vonaton. És majdnem átmentem Ausztriába.
Mi ebből a tanulság? Úton kell lenni ahhoz, hogy eljuss valahova. Majdnem.
Megtermeltetik olcsón veled, amit majd eladnak drágán – neked.
Mindig akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy a zsarnok legyőzhetetlen. És legyőzik.
Ahol tehetségtelen ripacsok tündökölnek, ott a tündökletes tehetségeket titulálják ripacsoknak.