2024. június
Pályázat
"...hisz egymás nélkül sötétben vagyunk"



„…hisz egymás nélkül sötétben vagyunk”

A Hetedik Folyóirat és Alkotóközösség pályázatot hirdet magyarul alkotó szerzők számára.

A tervezett eredményhirdetés: 2024 októbere.

A pályázat címéül az alábbi idézetet választottuk:

„…hisz egymás nélkül sötétben vagyunk”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

A pályázat célja: Antológia megjelentetése a pályázatra küldött legjobb művekből.

Részvételi feltételek:

  • A pályázaton részt vehet minden magyar nyelven író szerző.
  • A pályázatra egy szerző legfeljebb három pályaművet küldhet.
  • A pályaművek gondolatisága kapcsolódjon József Attila verséhez és a címként kiemelt
    sorhoz, amely a pályázat kapcsán tervezett antológia címe is egyben!
  • A pályázatra műfaji megkötés nélkül várjuk az irodalmi alkotásokat, ideértve az értekező
    prózai műveket is.
  • A pályázatra küldhető művek maximális terjedelme: művenként 3 oldal, A4-es formátumban,
    Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, normál sorközökkel és margókkal.
  • A pályázatra még sem nyomtatásban, sem online nem publikált művek küldhetők. Ez esetben
    publikációnak tekintjük a közösségi oldalakon történő megosztást is.
    Kérjük, hogy a pályázat lezárásáig a pályázatra küldött műveket a pályázók másutt ne
    publikálják, ideértve a közösségi oldalakon történő megosztást is!
  • A pályázaton mindenki kizárólag a saját szellemi termékével, azaz jogtiszta, saját művével
    vehet részt.
  • A szerzői jogok megsértése az érintett szerző kizárását vonja maga után.
  • A pályázati művekre is vonatkozik az az általános szerkesztési elvünk, amely szerint az
    embertelen eszmék terjesztésétől, az emberi méltóság megsértésétől és általában az
    emberiességet sértő művek közlésétől elzárkózunk.
  • A pályázó a művei beküldésével kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy azokat az A Hetedik
    szerkesztősége akár online, akár nyomtatott formában közzé tegye, és műsoraiban
    szerepeltesse.
  • A Hetedik szerkesztői és munkatársai is részt vehetnek a pályázaton. Az ő műveiket azonos
    igényességgel, de külön értékeljük. A megfelelő színvonalú műveiket szintén megjelentetjük. A legjobb
    műveket külön díjakkal elismerjük. A szerkesztőségen belül, szokásainknak megfelelően olyan
    munkafolyamatot alakítunk ki, amely biztosítja az ilyen művek pártatlan elbírálását is. Ezzel biztosítjuk azt
    is, hogy más pályázókat ne érhessen hátrány ezzel összefüggésben.
  • A Hetedik közösségi finanszírozásban valósítja meg rendezvényeit és kiadványait. Ezért kérjük
    azokat a pályázókat, akiknek módjukban áll, hogy nevezésük mellé anyagi támogatást is
    juttassanak szerkesztőségünknek. Ennek ajánlott mértéke 2000 Ft beküldött művenként,
    amelyet a kiadvány és a kapcsolódó rendezvény költségeire fordítunk. Nevezési díj nincs, így
    a támogatás vagy annak hiánya a szerkesztőség döntéseit nem befolyásolják.
    Számlaszámunk: 16200254-10126758
    A pályázatokat a a7ikfolyoirat@gmail.com
    címen várjuk.
  •  Az Email tárgyában kérjük feltüntetni: „Pályázat, 2024”
  • A beküldött műveket külön-külön Word dokumentum formájában kérjük csatolni.
  • Egy dokumentum egy művet tartalmazzon!
  • A dokumentum neve egyezzen meg a mű címével!
  • A szerző neve sem a dokumentumban, sem annak megnevezésében ne szerepeljen, mivel az
    első értékelést ezúttal is úgy végzik szerkesztőink, hogy a szerző kilétét nem fedjük fel
    előttük.
  • Aki a pályázattól függetlenül is eljuttat írásokat szerkesztőségünkhöz, azt arra kérjük, külön
    e-mail-ben tegye! A pályázatra küldött e-mail-ben csak a pályázati művek szerepeljenek!
  • Akik nem publikáltak még az A Hetedikben, azok a pályázati anyaghoz csatoljanak egy online
    megjelentethető, rövid szöveges bemutatkozást és fotót, bízva a pályázatra küldött művek
    későbbi közzétételében.

Beküldési határidő:
A pályázat meghirdetésétől 2024. augusztus 30-án éjfélig!

Az elbírálást az A Hetedik szerkesztősége végzi.
A pályázat eredményhirdetésének időpontját és helyét a beküldési határidő után közöljük.
Az eredményhirdetésen bemutatásra kerülnek a legjobban sikerült művek, és díjazzuk azok alkotóit.
A pályázat anyagából antológiát kívánunk összeállítani és megjelentetni, amelyet az
eredményhirdetés alkalmával mutatunk be.
Az antológián túl, online felületeinken is közzétesszük az arra érdemes műveket. Online megjelenésre
olyan művek esetében is lehetőséget adunk, amelyek terjedelmi okokból az antológiába nem
kerülhetnek be.

Kérjük, felhívásunkat juttassák el más szerzőkhöz is!

Minden régi és leendő új szerzőnktől várjuk a pályaműveket!

Sok sikert kívánunk az A Hetedik Alkotóközössége nevében!

Publicisztika
...
Udvarhelyi András

Kultúrbotrány Gyulán!

Előrebocsátom, nem szeretem az ország egyik legudvariatlanabb költőjét, Simonyi Imrét, nem tartom jelentős költőnek, de ez nem jelenti, hogy ne háborodjak fel, amit műveltek emlékházával. Nem ezt a sorsot érdemelte az utókortól, ha már életében sem becsülték eléggé. Amit hagyatékával, 

Szemléző
Pődör György rovata

Pődör György

Határtalanul 
Beszélgetés Biczó Antal képzőművésszel a vasszécsenyi kiállítása alkalmából

Novellák, kisprózák
Balogh Artúr

 Balogh Arthur

Találkozás

George-nak néhány napja látomásai voltak. Persze nem hallott hangokat, mint Bernadette Soubirou, de látott. Lehet, hogy elképzelte, hogy látott valamit. Egy elsurranó árnyékot a szeme sarkából, de mikor fejét elfordította, semmi nem talált.

Bálint Erika

 Balint Erika

Ecce Homo

Amikor négykézláb állsz a vizsgálóasztalon és az orvos az alfeledben turkál, és te tudod, ebből a perspektívából úgy nézel ki, mint egy pávián, mert a fenekedből vörös béldarabok türemlenek ki az erőlködéstől, attól, hogy nem tudsz rendesen kakálni, mert a te emésztőrendszered száz évvel ezelőtti táplálékok feldolgozására kalibrálódott;

Nagyvárosi mese

A régi bérházak úgy ölelték körül a terecskét, mintha féltenék a szégyentől, hogy a nappali világosság felfedi nyilvánvaló gondozatlanságát. Néptelen volt ebben a kora délelőtti órában, csak a szél táncoltatott néhány száraz falevelet kavicsos útjain. Aztán megunta ezt a játékot, és az egyik, magányosan álldogáló padnak feszült.

Dudás Éva

A hatvanegyedik

Tudtam, hogy a cipők ott vannak és meg akartam nézni. A történetet Napóleontól, a töritanártól hallottam. Két okból is ez volt a gúnyneve. Egyrészt, imádta ezt a korszakot, a napóleoni háborúkat, másrészt kegyetlen volt, mint Napóleon. Mikor órakezdéskor elővette a tabletjét, és scrolling-ozott az osztálynévsorban, hogy kit feleltessen, na az vérfagyasztó volt.

Egervári József

Egervári József

Isten majd megbocsát

Karai Gerzson, az egykori főagronómus rendes ember volt, sokat dolgozott, imádta feleségét és két fiát, kedvelték a faluban is, segítőkészsége legendás hírnevet szőtt köré, harsány humorával mindenkit levett a lábáról.

Horák Andrea Kankalin

  Horák Andrea Kankalin

Szeánsz

Tegnap betoppant hozzám a Halál.
Arra eszméltem, hogy valaki áll az ajtóban, s árgus szemekkel figyel. Nem ismertem fel. 
Komor, szikár, csontos öregembernek képzeltem. Akkor sem volt tőle félelmem, s most egy sármos férfi magasodott előttem.

Imre Hilda

  Imre Hilda

Huszonegy nap

Nem kellettem. Hogy szeressem magam, amikor az se szeretett, aki világra hozott. Gyűlölöm azokat, akik azt állítják, hogy minden ember világra akar jönni. Hogy akarna, amikor akarata sincs?
Semmik vagyunk nagyjából, pici sejtek gondolatok és érzések nélkül.

J. Simon Aranka

   J. Simon Aranka

Soha többé nem táncolok

Kisbabáját ringatva ült a hintaszékben, és halkan dúdolt. A gyermek már édesen aludt. Álmában nagyokat cuppogott, közben néha-néha el is mosolyodott. Mint egy jóllakott kismacska, állapította meg, és megsimogatta a pihés fejecskét.
Az idilli csöndet mintha bomba robbantotta volna szét. A nagy csattanással kivágódó ajtón át a férje viharzott be a gyerekszobába. Fel sem nézett, szája elé tett ujjával figyelmeztette.

Mezei Attila
Nagy Gábor

Nagy Gábor

Nemes tölgy

Az udvaron felállított hártyák folyamatosan rezegtek és zizegtek, ahogy a vizsgára készülő tanítványok elhaladtak közöttük. Saita mester a vizsgabiztos, és segédje a teraszról figyelte az érkezőket. A tanítványokból kiáramló energiákat körülöttük hullámzó buborékként érzékelték elméjükkel.

Visszahatás

Orlan professzor sokadszorra futotta le a hajó diagnosztikai rendszerét, eredménytelenül. A hajó működésképtelen volt. Orlan a szűrőfelületen keresztül ismét szembenézett a hóhérral.
A Vörös Óriás egyre nagyobb lett, ahogy a hajó feléje sodródott.

 

Szilasi Katalin

Szilasi Katalin

A kikötő

A kikötő nem volt messze, öt-hat perc gyalog a nagyanyja házától. A kis utcát, amelyen végig kellett mennie, hogy a partra érjen, szépen gondozott virágágyások, ápolt gyümölcsfák szegélyezték. Az itt lakók igencsak adtak a külcsínre, hisz jórészt vendéglátásból éltek.

Álarc nélkül

A báli forgatag mindenkit megszédített. A hatalmas tükörfalak, az ezerfelé szikrázó kristálycsillárok, a valcer, a libbenő selyemszoknyák, a nők illata, az álarcos férfiak frivol, könnyelmű bókjai, no és persze a gyöngyöző, napsárga pezsgő a karcsú, metszett poharakban.

Takács Zoltán

 Takács Zoltán

A csengő

– Tehát önök akkor gyakorlatilag munkaközvetítéssel foglalkoznak? – kérdezte Falman úr.
– Csak kis részben, uram, csak nagyon kis részben. Valójában emberek adásvételéről van szó.
Falman úr felkapta a fejét, de Ember Elemér felemelt kézzel nyugtatta.
– Természetesen nem rabszolgaságról beszélek.

Tiborc válasza

– Helló! Látom, te is itt ragadtál a pálya szélén. Itt hagytak, mi? Állunk egymással szemben. Fegyverben meg vigyázzban. Figyu, nem dumcsizunk kicsit? Hogy nem akarsz? Hogy én vagyok az ellenség? Ugyan már!
Hogy nem szabad velem szóba állnod? Hol van ilyen szabály? Na ugye, hogy nincs! Az más kérdés, hogy utólag azt mondhatnak, amit akarnak, és úgyis te leszel a rossz, de engem ez már nem érdekel. 

Toldi Zsuzsa

Még nem tévedtem el

Képzeljétek! Cirkuszban voltam! Vagy álmodtam inkább? Úgy kezdődött, mint hajdanán.
Rohantam a pénztárba.
- Kosztolányit láttátok? – kiáltottam.
Merthogy ő volt az, aki megmondta. Ha már nem tudsz rácsodálkozni a világra, véged van. Felnőttél, beszűkült felnőtté váltál.

Tente, baba, tente...

Este hét fele járt. Most fogalmazódott meg ködös, fájdalomtól nedves agyában, hogy kinyitja valahogy az ablakot. Kiugrik. Ekkor jelent meg az orvos, elindította a szülést.
Most csak nézte, nézte most magát a maszatos tükörben. Fogatlan szája szélét összeszorította, ősz hajába beletúrt, kitépett egy féltenyérnyi hajcsomót.

Hírek
Török Nándor Ovídiusz szerelmei című kötetének bemutatója

 

Könyvbemutató: OVIDIUS és a szerelem hősei. 2024.június 21. (péntek)17:00.
Moderátor: Sztanó László; költő, nyelvész
Közreműködnek: Gyulai Zsuzsa; Radnóti-díjas előadóművész
Lux Ádám; Jászai Mari-díjas érdemes művész

Pápay Eszter két új könyve a könyvhéten

Pápay Eszter költő, művészetterapeuta két új könyvvel jelentkezett az idei tavaszon.
„Változó kor” című, harmadik verskötetének megjelenése után alig egy hónappal látott napvilágot az „Akinek egyszer szárnya nő” című műve. A filmszerűen felvillanó jelenetekből álló, több idősíkon futó lélektani regény az emberi kapcsolatok és a női sors összetettségének érzékenységgel teli lenyomata. A történet három, különböző életszakaszában járó nő életébe enged bepillantást, bizalmas közelségből, olykor nyers valósághűséggel láttatva, hogyan küzdenek meg a generációjukat érintő, illetve a személyiségükből fakadó kihívásokkal.
A szerző a következőképpen fogalmaz:
„Természetesen, sokféle női sors és élethelyzet létezik párhuzamosan egymás mellett, akár végletesen ellentétesek is a kötetben bemutatott példákkal. De amíg akadnak olyanok, akik efféle dilemmákkal küzdenek, vagy hasonló érzelmi bántalmazást élnek meg, addig fontos ezekről a dolgokról írni, beszélni. Ettől elvonatkoztatva pedig úgy hiszem, bármely életdilemmával viaskodva jóleső katarzist hozhat az üzenet: tökéletes megoldások ugyan nem léteznek, de mindenből kiemelkedhet az ember, ha egyszer – legalább gondolati szinten - szárnya nő.”
Változó kor című verskötetét a Hungarovox Kiadó standjánál dedikálja az Ünnepi Könyvhéten, június 14-én, 15–16 óráig. Június 15-én a regény vonatkozásában zajlik majd pódiumbeszélgetés 16.30–tól a Vörösmarty téri színpadon, 17 órától pedig a kötetet megjelentető Libertine Könyvkiadó sátránál dedikál.

Azért idemásolom a verskötet előszavát is:
„A költő mindig hisz a változásban. A mindent átíró megújulásban. Az élet természetéből fakadó végtelen körforgásban, a transzformációban, és az újra meg újra átélt feltámadás misztériumában. De hisz a változatlanban is, amit a szívében és az elméjében őriz, s amit koroktól, hatalmaktól és trendektől függetlenül elpusztíthatatlannak és öröknek remél. Dalol róla akkor is, ha körülötte már mindenki csak legyint. És álmában is vigyázza, utolsó leheletéig.”