Arc

Közzétéve: 3 hónapja

Versek

Arc
(Nagy László nyomán)

Akkor megreped az ég,
szétfolynak a sorok,
kivégzőosztag elé
lépünk, mint romlott kerubok.
Csendünk zuhanás,
leválik maszkunk,
és megcsókoljuk egymást,
ha lesz még akkor arcunk.

Keresés

Friss hírek

Irodalmi talkshow Kassák est Nyílt levél Tarr Zoltánhoz, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez BÁBEL CSENDJE elnevezésű nemzetközi költőfesztivál Pályázati felhívás

Kiemelt művek

Mégis vadász lettem A hasadás hangja Recenzió Szilasi Katalin Tört tükör című verseskötetéről Dzsungeltúra Interjú Reviczky Katalinnal

Legújabb művek

Emlékszem Dániára... Egy műszak a pokolban Honnan- hová Kapaszkodó gyapjúszálak Pálmaolajlepke

Kategóriák

A Hetedik Egyesület ügyei Első közlés Szerkesztőségi cikk Versek Novellák és kisprózák Dráma, színmű Fordítások Kritika, recenzió Tárcák, tanulmányok Publicisztika Képzőművészet Interjúk, riportok Audio Video Nekrológ Gyászhír Hírek Pályázat Műhely