Vámos Hang György
Életrajz
Vámos György (1954-04-24) ---
..dirib-darabka nyomaim..
Kárókatona - http://www.karokatona.hu/VamosGyorgyHang__.html
Irodalmi rádió - http://www.irodalmiradio.hu/femis/hang/index.html
hang-zók - https://soundcloud.com/gvamos1
facér - https://www.facebook.com/gvamos1
email (no publik):
nihil54@gmail.com
nihil541@gmail.com
nihil542@gmail.com
nihil54@t-online.hu
telefon (no publik):
+36 30 6022 880
(A 80-s években, Rózsa Endre Barátom, Mentorom, segítségével 3 „meg nem jelent", el és
betiltott, anyagilag meg és ellopott, így-úgy ellehetetlenített köteteim: „Lövések Juditért",
„Vegytiszta Júdás", „kő, kövön nem marad" címen Bandi szívébe temetve..
Korábbi, megszűnt, legendássá, mértékadó súllyá vált saját „Irodalmi-Művészeti”
portáljaim:
„hangos" 2005-2008
„új hangos" 2008-2014)
1954. április. 24.-én születtem, Budapesten.
Egyszerű, „proli“ családba. Apám hegesztő, Anyám gépíró volt. Ők már sajnos csak
bennem, míg két lánytestvérem, térben-időben, lélekben, emberségben tőlem messze-
messze, vidéken élnek, éltek (Nővérem 2017-ben ment el, Húgom, Vácott, tőlem
(h)idegen távol, s már 2 hónapja, 2022 júliusában temettük..)
Iskoláimat Vácott és Budapesten végeztem.
Legmagasabb végzettségem: „Dolgozók Esti Iskoláján” szerzett, külön dicsérettel
minősített érettségi.
Szentendre, Debrecen, Pécs, és számos kisebb-nagyobb település után, jelenleg is, kb. 20-
25 éve Budapesten lakom.
Fiatal éveimben, Vácott, egy "avantgarde" csoport tagjaként kezdtem írni, festeni.
Ekkor vált alap-normává az örökös lázadás, a mindenben kételkedés szemlélete.
Ezt máig is őrzöm.
Andergrand – kapcsolatok: a Szentendrei „Nadá"-sok, későbbi Vajda Lajos Stúdiósok,
vlm. az Orfeó és mások.., pl. a „ hírhedt” Kulich Gyula téri nappali pszichiátriai intézet
pinceklubjának egyik alapítójaként, ahol pl. a „Vágtázó Halottkémek” andergrand
együttese alakult..--, kiállítások, akciók, publikációk, és mintegy ebből következően, az
akkori renddel való fokozatos szembekerülés meghatározta egész életemet. A kezdeti,
pusztán művészi másságból, „devianciából”, fokozatosan belekényszerítettek,
„belepofoztak” a tudatos ellenzékiségbe.
A 70-80-as években aktívan részt vettem az un. "ellenzéki mozgalom"-ban.
Szervezkedtem, "szamizdatoztam". Részt vettem illegális nyomda létrehozásában,
működtetésében, (Beszélő – Orosz Pista, Dunabogdányi nyomda, Carta, Szeta és
mások..) csoportok és rendezvények szervezésében.
Jártam a Lengyel Szolidaritásnál, a Cseh Csemadoknál...,,
-- és kitoloncoltak mindenünnen.
Egyre szorosabb szálakkal (szíjakkal!) kötöztek a BM Ifjúságvédelmi, majd a Politikai-
Elhárítási "részlegeihez". A háromszor is „felkínált” lehetőség ellenére sem
„disszidáltam”! Maradtam. Meg. Még.
Így megtapasztaltam mindent: a veréseket, a kínzásokat, az állandó zaklatást-üldözést,
az "ellehetetlenítés" alattomos módszereit. Voltam évekig "REF"-es, és évente kétszer-
háromszor -- az akkori jogrend szerint, bírósági ítélet nélkül, a rendőrség saját
„intézkedési jogkörébe" tartozó "KMK" címén! -- 30-30 napra pince-zárkákban
fogvatartott, gyötört....
Megjártam Vácot, Baracskát, Szegedet....
Ezért is nem tanulhattam tovább. Az egyetemek, irodalmi-, és művészeti fórumok
rendre elutasítottak.
"Megkeményedtem!"
Jelenleg, -- miután, 2000-től túlélve 2 agydaganat műtétet, majd kétemeletnyi zuhanást,
mozgássérültként, minimál rokkantnyugdíjból, Budapesten egy szociális otthonban 15
évre (!) „élve eltemetve” "voltam" (?), hogy végre, 2015-től Szerelmemmel saját szűkös
életünkbe szökve, hogy én legyek a magam ökle, s a kapott és adott sebek a testem,
Vicám ápolásába kötve, a két millióból ketten --, magunk vagyunk Budapesten..
Vagy-ok. Önmagamnak, másoknak is. Példa. (Mint-a…)
Magányosan, megkeseredve, reménytelenül.....
DE! ÍROK! ÍROK! ÍROK!
Verseim beszélnek rólam!
Verseimben élek!