1952-ben születtem Budapesten. Kőbányai Szávai utcai általános iskolába jártam, majd az I.László, mai néven Szent László Gimnázium francia-spanyol tagozatán érettségiztem. Édesapám korai halála miatt továbbtanulási lehetőségem nem lehetett, dolgozni kellett mennem érettségi után. Kiegészítő szakként közgazdaságtant tanultam. Ebben a szakmában dolgoztam 33 évet.
Férjhez mentem, két leány gyermekem született, Ágnes és Viktória.
Három unokám van, szüleik, és az én büszkeségeim is.
Életemben volt egy törés, ami versírásra késztetett. Szárnypróbálgatásaimat bölcsészszakon végzett lányom egyik barátja nyesegette, és biztatott, hogy folytassam, bár most már tudom, hogy azok versek nemigen voltak versnek nevezhetők, de próbálkoztam, csiszolódtam, és egyre inkább a magam számára is tetszetősebb versek születtek.
Az írás fontos szerepet játszott, játszik az életemben, néha csupán szórakoztat, néha elvisz a maga varázslatos világába.
Az élet sokszor mélységekbe taszítja az embert, de mindig van, ami felemeli.
A hit adott erőt mindig, hogy felálljak.
Mottóm: verseimet az élet írja, én csak lejegyzem.