Szintézis

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 252

Szintézis

Talány ül mély szemedbe látom,
csillogását vágyom ott a mélynek,
közel hozzák hozzám a bátor
szótlanságba nyúló ébredések.

Merengésem most szavakra hull szét,
kisarjad majd zajló-vérű cseppben,
(csillagokkal szüld együtt, mert úgy szép),
s létem méhe felvajúdik bennem.

Belém fáj a hosszú órák bája,
mozdulatlan, éltető magad,
visszaszépült idő lesz a bába,
hogy nála sírj fel, s magadhoz ragadj.