Éj szele moccan

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 293

Éj szele moccan

Izzad az éjjel, hallgat a holt éj,
dúl a sötétség, csillag az ágy,
légtakaróban illeg a szépség,
álmot keres a nyurga faág.

Messze a nyárson távoli füst-tűz,
lángba fogózva szökken a láng,
zörren a búza, szisszen a vén fűz,
forral a nyár, a szél paroláz.

Ébred a hajnal, mákony ereszték,
s új napok álma lét kapuján,
fényibe zárja rezgő azúrkék,
s árnyba vöröslő csóva-spirál.

Éj szele moccan, enyhül a hőség,
kósza topánban lép moraján,
szűk tarisznyáját érzi a szükség,
lesz-e még - kérdi teli kosár.