Kései látogató
Írta: Reitinger Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 293
Kései látogató
Már vártalak, gyere, kerülj beljebb,
maradjunk itt, vagy menjünk feljebb?
Ahol kényelmes ott foglalj helyet,
ha gondolod, előtte moshatsz kezet.
Parancsolj, libasülttel vár az asztal,
tiszta víz, kenyér, friss kugler marasztal.
Nézd a kertem, benne nő a holnap,
igen, néha a jázminok tapsikolnak.
Hogy mondod? Vannak-e proletárok?
Ó, már nincsenek, csak szennyel telt árkok!
S tán mindegy hol élsz Budán vagy Pesten,
vagy sátorban a gare de l'Est-en.
Viszont a rakpart köve még a régi,
aki meghallja annak a múltat meséli,
a Duna is hömpölyög, ugyanolyan mély,
hordalék között úszik a dinnyehéj,
és sok minden mást hordoz a folyó...
látod őrzöm, tessék itt az üveggolyó!
A semmi ágán ült szív immár egy veled,
kevés a tiszta szó, lassan elvész minden képzelet.
Hagyjuk is, mert egyre több a világi bajnok...
bocsásd meg kérlek, de már alig hallok,
nem, nem lettem se tűzoltó, se katona, se juhász
de elmondanám, sokunknak te lettél az óriás.