Írta: Reitinger Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 294
A vén akác
Szerelmes lett a vén akác,
ölelkezett a széllel,
a mézelő virága már
rég egybeforrt az éggel.
De egyre dúdolt, énekelt
versenyre kelt a Nappal,
új hajtás sarjadt végeken,
rábólintott a hajnal.
A szél csak fújt, ólálkodott,
és fűvel-fával táncolt,
a vén akác csodálkozott,
sokukkal mért viháncolt.
Csak álldogált, majd csendesült
mozdulatlan álmain,
az érzés benne már kihűlt,
s tövist növesztett ágain.