Emlékkép

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 203

Emlékkép

(József Attiláról)

Az emlék fogva tart, s kivet,
felejtést könnyez a távol,
" a semmi ágán" ült szívet,
ringat a népes tábor.

Tisztáson ott állt egymaga,
benőtte a magány-erdő,
az időfa kopár maradt,
kivágott szála meddő.

Az összezsúfolt égi éj,
vontatott köré tűzfalat,
s a gyufától lobbanó fényt,
elfújta az akarat.

Most szóba hal talán a szó,
ívén robogva áthalad,
a sínek közén a váltók,
zökkenve megáldanak.