Írta: Virág Balázs Face
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 243
Strigula körömmel
körömmel húzok strigulát a falba
a betonba a falba
vérrel színezem a rajzot
a tegnapba a hajadba
mert mindig éjfél utáni hajnalba
mártom arcomat
s mindig kemény betonba
karmolom a holnapomat
s mindig vérrel színezem újra
a fakuló dolgokat
s leszakad körmöt pöckölök
neki a földönfutó bogaraknak
a strigulák száma egyre több
eszem vesztve csak röhögök
mint egy beteges hangulat
elszórom szétszórom a pillanatokat
magvető kezéből búza száll úgy szét
ahogy ez a fickó veti el idejét
de az idő kemény mint a fal
amin a strigula
a múlását mutatja