Charles Bukowski: A szerencsések
Írta: Bozóky Balázs
Közzétéve 3 hónapja
Megtekintések száma: 421
Charles Bukowski: a szerencsések
az esőben ragadva az autópályán, este negyed hétkor,
ők a szerencsések, ezek a
kötelességtudóan dolgozók, a legtöbbjük rádiója olyan hangosra állítva
amennyire csak lehet, próbálnak nem gondolkodni vagy emlékezni.
ez a mi új civilizációnk: emberként
egykor fákon és barlangokban éltek, ma már
az autóikban és az autópályákon.
a helyi híreket hallgatják újra és újra miközben
az első sebességfokozatból a másodikba váltanak, majd vissza az elsőbe.
egy szerencsétlen fickó elakadt a gyorsítósávban, felcsapott
motorháztetővel, az autópálya kerítésének támaszkodik
újsággal a feje fölött az esőben.
a többi autó kikerüli a verdáját, áthúzódnak a
a másik sávba a kocsik elé, akik elszántan próbálják nem beengedni őket.
a tőlem jobbra lévő sávban egy sofőrt követi egy
zsaru villogó piros és kék lámpákkal - ő biztosan
nem száguldozhat, mert
az eső hirtelen hatalmas záporban zúdul alá és az összes
autó megáll
még a felhúzott ablakok ellenére is érzem valakinek a kuplung
szagát.
csak remélem, hogy nem az enyém, mert
az eső lanyhul, és visszateszem az első
sebességbe; még mindig mindannyian
messze vagyunk otthonról ahogy megjegyzem
az előttem lévő autó sziluettjét és az autó alakját
a sofőr fejének formáját
amit
a fejtámla fölött látok miközben
a lökhárítójának matricája azt kérdezi tőlem
MEGÖLELTED MA A GYEREKEDET?
hirtelen késztetést érzek arra, hogy sikítsak
amikor egy újabb nagy adag zúdul le és a
férfi a rádióban bejelenti, hogy 70 százalék esély
van a holnap esti záporokra.
*****
the lucky ones
stuck in the rain on the freeway, 6:15 p.m.,
these are the lucky ones, these are the
dutifully employed, most with their radios on as loud
as possible as they try not to think or remember.
this is our new civilization: as men
once lived in trees and caves now they live
in their automobiles and on freeways as
the local news is heard again and again while
we shift from first gear to second and back to first.
there's a poor fellow stalled in the fast lane ahead, hood
up, he's standing against the freeway fence
a newspaper over his head in the rain.
the other cars force their way around his car, pull out into
the next lane in front of cars determined to shut them off.
in the lane to my right a driver is being followed by a
police car with blinking red and blue lights - he surely
can't be speeding as
suddenly the rain comes down in a giant wash and all the
cars stop and
even with the windows up I can smell somebody's clutch
burning.
I just hope it's not mine as
the wall of water diminishes and we go back into first
gear; we are all still
a long way from home as I memorize
the silhouette of the car in front of me and the shape of the
driver's head or
what
I can see of it above the headrest while
his bumper sticker asks me
HAVE YOU HUGGED YOUR KID TODAY?
suddenly I have an urge to scream
as another wall of water comes down and the
man on the radio announces that there will be a 70 percent