Kevés Hellas

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 300

Kevés Hellas

Nem tudom az éj hangjai
Ha marokba vannak zárva
Hogy búghatnak fel
Mint ahogy felbúg
Az üres csigahéj
Orgonája?

Nem tudom ha zúg
A tavasz – meddig ingadozva
Lengnek hűs szelei
A mennyektől a pokolba?

Látod minden irreleváns.
Ha viszont északi szelek
Zúgnak – a föld kérgei
Mint fogaim – össze-össze
Csikordulnak

S a fények ünnepelve
Zörögnek és henyélnek
Mint Aphrodite – Apollo
Lelke

Látod – a világok ekként zúgnak
És összezördülnek és vágynak
Miként gyönyörei a dorbézoló
Ógörög éjszakáknak

Lásd – a fények kihunynak
És fellobognak újra
- Mint a gyermekek ha
Alexandra partjaira
hullnak

Kevés gyönyör adatott
De nézd – az alkony lobban
És fényeivel kételyt tipor
A vigyázó parti porokban