Írta: Pődör György
Közzétéve 5 napja
Megtekintések száma: 46
Karácsony - bennem
December van. Kint szitálva havazik.
Karácsony illúziója idebent,
a távoli Vid fehér marad tavaszig,
süvegelve itt lakót és idegent.
El sem mentem, mégis mindig hazahív,
kérdve, a szülőfölded mennyit jelent,
érzed-e még, hogy csúcstól a talajig,
amit múlt álma szőtt, másnak hitt jelent?
Vár-e még az egyszervolt mesék hídja,
gyermeki éned, hited meddig szítja,
remény-égen látod-e a csöppnyi rést,
és a ma kiejti kezéből a kést?
Pásztoroknál itt-ott pislog még parázs,
áhítat nélkül nem gyullad szép varázs.
első közlés