Írta: Vékás Sándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 248
Füstön át
Hová fut a füst az ablakomon át?
Eljut a nagy fa lombjáig vajon?
S ha ott a zöldben fenn kereng már,
látni engem onnan, lenn az avaron?
Eljut-e a hírem hozzád?
Elmélyedt perceim átkarolnak-e néha,
s lehoznak-e nekem tőled egy-egy csöpp mosolyt,
oda ahol szivarom füstjében tekereg a léha
talán-bizonyosság?
Ebbe a kis füstös szobámba, ahol ülök,
ebbe az apró makacs világba,
le, hozzám.