Írta: Bak Rita
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 321
Uljana Wolf : Kreisau, ködkalitka
szigorúan véve november van
fehér, ködsűrű melleden
mit mondok mell, egy összecsukható
kacatokkal
ül benne egy öreg madár, ül a boton
félig tél, félig tűnek ható fodor
hogyan hoztál el, hogyan jutottam a völgybe
hogyan mentesz ki a tölgyek közül
visító lélegzeted a sétányon nedves
hálókat fon a lombok köré
félig vakon vagyok az oldalfényben
és szédülten, kedvesem, mintha
örökre a rozsdás kerítést fabrikáltad volna
szíved lebegő részei, a madár körül
kreisau, nebelvoliere
streng genommen hast november du
mich an deine weiße nebeldichte brust
was sag ich brust ein klappriger kasten
ein käfig mit garten und diesigem tand
darin ein alter vogel auf der stange sitzt
halb winter halb spitzengewirkter volant
wie nahmst du mich wie kam ich ins tal
wie scheuchst du mich zwischen eichen
dein fiepender atem in der allee flicht
feuchte netze ums geäst zum labyrinth
halbblind bin ich in deinem rippenlicht
und schwindlig geliebter als hättest du
für immer das schimmlige gitter gewebt
um den vogel dein schwebeteilchen herz