Az ébrenlét tere II.

Írta: Bak Rita

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 385

---

---

Az ébrenlét tere II

óh bár soha ne lettem volna az ébrenlét terében
némán strandolva lebegve a fehér

– bárkában más hajók mellett kikötve
igen ez az utolsó kikötő ez a nedves

alvó csatorna fekete nővérekkel, akik
büntetőbíróságként állnak a parton és mentával szigorú

ujjbeggyel fenyegetnek téged: csepp és
a szerelmemet nem hallhatják

semmit sem hallhatsz csak ezt a csendet
a kikötőkapukban higiéniai seprűvíz, mely

– cseppenként táplál téged a slagból-
amikor ágyad alatt a tenger gyors

csapódásokkal visszarabol téged az álomba
csillag és gerenda messze az ébrenléttől

 

 

aufwachraum II

ach wär ich nie im aufwachraum gewesen
taub gestrandet schwankend in der weißen

barke neben andern barken angebunden –
ja das ist der letzte hafen ist der klamme

schlafkanal mit schwarzen schwestern die
als strafgericht am ufer stehn und dir mit

strengen fingerspritzen drohen: tropf und
teufel meine liebe können sie mich hören

und hören kannst du nichts nur diese stille
in den schleusen sanitäres fegewasser das

dich tropfenweise aus dem schlauch ernährt –
als unter deinem bett das meer mit raschen

schlägen dich zurückraubt in den traum von
stern und knebel fern vom aufwachraum