Gősi Vali

A legmélyebb sorstragédiának, gyermekem elvesztésének szükségszerű magányában történhetett, hogy e szenvedés idővel tollat rejtett a kezembe: írjak a titokzatos taburól, a megrendítő gyászról, majd a túlélésről, botladozásaimról a lélek rejtelmeiben.
2011-ben, pályázat útján csatlakozhattam a Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség állandó szerzőihez, 2012-től szerkesztőbizottsági tagként is segítem az évente megjelenő Győri Antológia kiadását, a pályáztatások lebonyolítását. 2017. januárjában, a Magyar Kultúra Napján közösségünk átvehette a Győr Kultúrájáért díjat.
2012-ben megjelent első, önálló verseskötetem, Halkuló hiány címmel (letölthető: http://mek.oszk.hu/11500/11515/11515.pdf ), ezt követte
2015-ben a második, Hódolat a tavasznak, címmel: http://mek.oszk.hu/14900/14917/14917.pdf. Több Internetes irodalmi portálra kaptam meghívást, rendszeres publikálási lehetőséget: így – a teljesség igénye nélkül – Héttorony, ArtpresSzó, poet.hu (itt moderátorként is dolgozom néhány éve). Eddigi irodalmi tevékenységemet több társaság elismerte, köztük a Verslista irodalmi csoporttól két díjat is kaptam, legutóbb pedig – 2017-ben – a Litera Túra Művészeti díjat vehettem át.
2017. novemberében a Győri Könyvszalonon mutattam be Misztériumok című, harmadik verseskötetemet, amely a napokban szintén felkerülhet a MEK oldalára.
Negyvenöt éve élek Győrött férjemmel, és a közelben élő lányommal, családjával, tündéri unokámmal, de gyökereim ma is visszahúznak a vasi falucskába, Rábagyarmatra, ahol felnőttem, ahonnét Ács László tanár úr elindított az irodalom mélységes szeretetének útján, és azóta hittel vallom: nekem a vers a lelkem is...