William Blake: London

Írta: Török Nándor


Közzétéve 5 hónapja

Megtekintések száma: 181



William Blake: London

Kóborolok tűrt utcákon,
Hol közel a Temze sodra,
Minden arcon a jelt látom,
Bánat s bűn jelét rányomva.

Minden férfi zokszavában,
Minden ijedt gyermekkönnyben,
Minden hangnak tilalmában
Elme börtönlánca zörren.

Ahogy kéményseprők jaja
Rémít sötétlő templomot,
Sorsvert katonák sóhaja
Palotákon vérként foly’ ott.

De legrosszabb hallani azt,
Hamvas szajha szitka hogy árt,
Csecsemőre átkot akaszt,
S dögvész, métely sújt mátkapárt.

London
by William Blake

I wander thro' each charter'd street,
Near where the charter'd Thames does flow. 
And mark in every face I meet
Marks of weakness, marks of woe.

In every cry of every Man,
In every Infants cry of fear,
In every voice: in every ban,
The mind-forg'd manacles I hear 

How the Chimney-sweepers cry
Every blackning Church appalls, 
And the hapless Soldiers sigh
Runs in blood down Palace walls 

But most thro' midnight streets I hear
How the youthful Harlots curse
Blasts the new-born Infants tear 
And blights with plagues the Marriage hearse