Írta: Haász Irén
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 338
Bár e pocsolyák tükrözik még itt
a kéklő ég hibátlan színeit,
s mint partjukon virág, borzonganak,
de mint partról virág hamar tűnik,
úgy nem folyó ragadja el, s patak,
de gyökér viszi sötét lombokig.
A fa felpattanó rügyeiben
borús természet nyár- erdeiben
kétszer is fontolja meg, erejét
ontva elsöpörje, igya - e fel
vizes virágát, virágos vizét
a hónak, mely csak tegnap olvadt el.
*
These pools that, though in forests, still reflect
The total sky almost without defect,
And like the flowers beside them, chill and shiver,
Will like the flowers beside them soon be gone,
And yet not out by any brook or river,
But up by roots to bring dark foliage on.
The trees that have it in their pent-up buds
To darken nature and be summer woods -
Let them think twice before they use their powers
To blot out and drink up and sweep away
These flowery waters and these watery flowers
From snow that melted only yesterday.