Alma parázson
Írta: Ferenczfi János
Közzétéve 1 napja
Megtekintések száma: 20
Alma parázson
Lassul a vérem, higgad a vers,
Akkor is vágylak, ha lágyan ölelsz.
Alkonyi bájjal, láng aranyával,
Fénnyel a mézben omlik a perc.
Alma parázson: békül az arc.
Melletted ébredek, míg csak akarsz.
Már nem a hajnal vonzza szívünket,
Alkonyi fénybe olvad a harc.
Vén kutya fekszik a házban,
Kinn fú a szél, hull a dió,
Lanyhul a hév is a lázban.
Tégy fahasábot a tűzre!
Táplálja csönd parazsát!
Reggel hideg, hamuszürke
Gazdáját veszti a ház....
2015. augusztus 17-21.