Peszah és Húsvét

Írta: Ferenczfi János


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 321



Peszah és Húsvét

Virtuális írói öngyilkosságom (2012. 10. 12.) óta írásaimmal nem jelentkeztem még a Neten sem, - valami csekély, és igen rendhagyó kivételtől eltekintve. Az ok, ami miatt most megszólalok nem a többek által sürgetett és Lajtai Gábor által már el is keresztelt "Főnix Projekt". - Nem. Ez csak egy számvetési sillabusz önmagamnak, - és közcélokra. Mindenkinek. Épp áprilisba fordul a naptár. Egy év múlva vagy változik, vagy változatlanságba dermed a világunk. S ezen annyi minden múlik a mi sorsunkra, s a következő nemzedékek sorsára nézve is, hogy muszáj róla elgondolkodnunk.

Az aktuálpolitika helyett nézzük az örök érvényű történeteket, egészen mennyei magasságból.

 

  1. Peszah: szabadulás, öröm és gyász.

 

A történet szerint József, a testvérei által rabszolgának eladott fiú mentette meg Jákob családját, azaz Izraelt az éhezéstől és talán a pusztulástól. Józsefet kereskedők vitték Egyiptomba, ahol előbb rabszolga volt egy házban, annál a bizonyos Potifárnál, akinek a neje előbb vágyaival, majd azok beteljesületlensége miatt vádjaival üldözte. József tehát börtönbe került, halálra szántan, - de e helyzetből különös módon Egyiptom második emberévé lett, - elsővé a fáraó után.

Később új dinasztia foglalta el a trónt, s József érdemei feledésbe merültek, a zsidók pedig rabszolgává váltak. - Mondhatnánk, hogy van ebben némi igazságosság. De Józsefről tudjuk, hogy nem volt benne bosszúvágy. Nem keresett elégtételt. megbocsátott, még mielőtt kérték volna a bocsánatát.

Amikor Mózes született, a fáraó (az akkori) úgy látta, hogy a társadalom szerkezetének változásai veszélyeztetik a kialakult hatalmi viszonyokat. A zsidók nagyon megsokasodtak. S habár a rabszolgák sokasága jelentette a birodalom gazdasági alapját a Nílus áradásai mellett, - mégis úgy döntött, hogy a hatalom fenntartása sokkal fontosabb, mint a gazdaság töretlen fejlődése. Mondhatnám némi iróniával, hogy un ortodox lépést tett: visszafogta a gazdaságot, hogy a hatalmi céloknak megfelelően változzon a társadalom szerkezete. Gyakorlatilag a szinte ingyen munkaerőt jelentő alsó népréteg egy teljes generációját iktatta ki. - Megöletett minden fiú gyermeket a zsidók között újszülöttől kétévesig. Visszafogta a zsidó népesség növekedését. A lányok kevésbé számítottak, hiszen ha egyiptomihoz mentek feleségül, azzal egyiptomi identitást kellett felvenniük. Egy adott pillanatban a fiú gyermekek elpusztítása a társadalmi réteg számarányának és gazdasági erejének a visszametszése mellett azzal is járt, hogy jelentősen csökkent az esélyük arra, hogy valaha a hatalom érdemi ellenfeleivé válhassanak.

Mondhatjuk, hogy a hatalom megtartásának hosszú távú céljait szolgálta a szörnyű tett, amivel egy társadalmi rétegnek a népességen belüli arányát és a társadalmi felemelkedés (mobilitás) iránti lehetőségeit visszametszették. - Akkor éppen csecsemők és kisgyermekek torkának elmetszése útján.

Nem írom le részletesen a történetet. - Mindenki ismeri. Az egyik gyermeket a szülei szurokkal bekent gyékény kosárba tették, s a Nílus vizére bízták, - hátha valaki magához veszi. - Ez a személy a fáraó egyik lánya volt. Így esett, hogy Mózes (A neve egyiptomi dialektusban állítólag annyit tesz: Fiú) Egyiptom hercegeként nőtt fel, s dajkája az édesanyja lett. - Amikor Mózes felnőtté cseperedett, tudomást szerzett származásáról, s a születése körüli szörnyűségekről. Addigi könnyű élete egyszeriben egy szörnyű kettősség szorításába került. Egyre kevésbé viselte el a népének elnyomását, - míg végül megölt egy rabszolgahajcsárt. - S habár a Biblia szerint ez nem szándékos gyilkosság volt, - sokkal inkább baleset, - Mózes elmenekült a felelősségre vonás elől, - de még inkább e szörnyű kettőség elől. Így lett Midián földjén egyszerű pásztor, Jetró veje, - Czippóra férje, - és boldog... - Míg isten el nem hívta.

Mózes tehát feladta egyszerű életét, s egyszerű pusztai vándorként, szegényesen visszatért Egyiptomba, hogy felszólítsa a fáraót a zsidók szabadon engedésére.

A fáraó persze ragaszkodott a maga hatalmához. Az egyiptomi isteneket megalázó, s a fáraó hatalmának alapjait romboló csapások ellenére nem engedett, - amíg egész Egyiptommal megtörtént, ami korábban a zsidókkal: meghaltak a gyermekek, - Egyiptomban meghalt minden elsőszülött, kivéve a bárány vérével megjelölt házakat.

Manapság is, amikor kovásztalan kenyeret mártanak keserű szószokba, a legkisebb az asztalnál megkérdezi a legidősebbet: mi ez az ünnep? - S akkor mesélnek az elnyomásról, a csodás szabadulásról, - és meggyászolják évről-évre Egyiptom elveszett gyermekeit.

A rabságot szabadulásnak kellett követnie. A zsarnoknak meg kellett töretnie. - De a megszabadított nép nem kárörömmel gondol volt elnyomóikra a csapás miatt, hanem együttérzéssel, - s ezt tanítják gyermekeiknek, több ezer év után is. - Izrael gyászolja azoknak az egyiptomiaknak a veszteségét, akik eltűrői és talán haszonélvezői voltak az ő nyomorúságuknak. Mert a zsarnokokságnak meg kell dőlnie. S ha a zsarnok hatalma mindent átsző, akkor Illyéssel (ezúttal nem a prófétával, hanem az íróval) szólva: "mindenki szem a láncban". Mindenki cinkos, aki néma. S minden cinkos megszenvedi a zsarnok ledőltél. Minél nagyobbra engedi nőni egy társadalom az önkény rendszerét, annál többeket temet maga alá, amikor leomlik. Ezt nem lett volna szabad elfelejtenünk, - éppen nekünk.

 

  1. Húsvét.

 

A Húsvét az üdvösség-történet fókusza. Egyértelműen megmondható, mikor teljesült be az ószövetség, hogy egy jobb, - az új léphessen a helyére: abban a három napban, ami Jézus megfeszítéséről és feltámadásáról szól.

De, mintegy harminc évvel korábban megismétlődött a hatalom féltésének egy szörnyű gesztusa. Nagy Heródes tudomást szerzett arról, hogy bel- és külföldön egyaránt arról beszélnek: egy bizonyos időpontban, a Jeruzsálem melletti Betlehemben megszületik a megváltó. S mivel a Messiást Izrael törvényes királyának tekintették, a trónon ülő vazallus király (Júdea ekkor római provincia) a hatalmát féltette. Tudakozódott tehát a hely és a pontos időpont felől. (Megjegyzem, nem valószínű, hogy a téli napforduló időszaka volt, inkább a kora őszi nap-éj egyenlőség körüli idő, azaz a zsidó újév időpontja. Ha már szimbolikus egy születés dátuma, ésszerű, hogy egy új év kezdődjék vele, - s egy új korszak.) érdeklődött, hogy "lokalizálhassa" az ellenséget. - A zsarnok féltette hatalmát. S hogy a trón potenciális követelőjét kiiktathassa, megöletett minden fiú gyermeket Betlehemben az újszülöttől, kétéves korig.

E mészárlás elől József éppen Egyiptomba menekítette a családját. - Ahová egy korábbi József egyszer szintén megmenekítette már a családját, - Jákob családját, amely akkor az egész Izrael volt.

Nagy Heródes egy egész kisváros lakosságát borította gyászba. Egy nemzedék társadalmon belüli számarányát és társadalmi mobilitásának lehetőségét metszette vissza. - Hiszen a gazdasági életben a családok a férfiak révén vettek részt abban a korszakban és azon a helyen. Ha tehát e városka családjai elvesztették fiú gyermekeiket, - akkor a családok hosszabb távú gazdasági érvényesülése is súlyosan veszélybe került. - De, egy zsarnoktól nem meglepő, ha a saját népét írtja.

A húsvéti szimbolikában Jézus maga lett a Páska Bárány, aki meghalt minden ember helyett, mint Egyiptomban házanként a bárányok az ott élő családok gyermekei helyett. - Ahogy akkor a házakat kellett megjelölni a bárány vérével, - ma kinek-kinek az életét kell megjelölni Jézus vérével, hogy a már elviselhetetlen csapások elkerüljék, s végül megmeneküljön. - Azaz: üdvözüljön. - Ez a történet nagyon szép és logikus teológiai allegóriája. - S ez okot adhatna arra, hogy az egyházak antiszemitizmusát és szegény-ellenességét ostorozzuk. - Van erre okunk minden nap, nem csupán Húsvétkor! - Az egyházak is beépültek abba a láncba, amely által a zsarnok rabságban tart mindannyiunkat.

 

Kell-e mondanom, hogy a mai helyzetünkkel a párhuzamok nyilvánvalóak? - Az az alsó középosztály, amely talán az albérlői létformából, vagy a szülői hátból lépett tovább devizahitelekkel a saját lakás, s azon keresztül a gyermekvállalás lehetősége felé, ma elértéktelenedett ingatlanokban él, s a leértékelt Forintnak köszönhetően felértékelődött hitelek között. Csapdában, mert ha eladná(n)k is az érintett ingatlanokat, az adósság jelentős hányada megmaradna. Most tehát ez a réteg a saját lakásának fogja, akik előtt így bezárult a "munkaerő szabad áramlásának" európai normája.

Kell-e mondanom, hogy a gazdaság zsugorodásával és a szociális ellátások szűkítésével milyen sokan veszítik el a korábbi, jobbára szerény életvitelük folytatásának lehetőségét. - Az elszegényedés megtöri az embert. A megtört ember nem ellenfél és nem rivális. S ha társadalmi léptékkel is jól látható a megtört emberek sokasága, akkor más rétegek kerülnek egyfajta versenyelőnybe. - Olyan ez, mint ha a sprint szám előtt a versenybírók eltörnék a versenyzők egy részének a lábát. A legjobb győz, - az ép csontúak közül. Ugye, ez így mégsem igazságos?

Kell-e mondanom, hogy a felsőoktatás bezárása a nem tehetőek elől azzal jár, hogy a szegények generációkon át ívelő felemelkedésére megszűnt a lehetőség. Aki szegény, az a legszegényebb, - mert reménye sem marad, hogy a gyermekei jobb társadalmi pozíciót érhessenek el.

Meglepő-e, ha a harminc alattiak kilencven százaléka szingli, s nem akar gyermeket vállalni, - vagy legalábbis nem Magyarországon?

Mi ez, ha nem az egyiptomi és a betlehemi "társadalom formálás" megismétlődése?

Kellene már nekünk is, - itt és most egy új megváltás. A következő tizenkét hónap dönti el, lesz-e most szabadulás, - vagy tovább épül a mi saját dicstelen poklunk.

Pedig Jézus meghalt a magyarokért is, - a szegényebb és a legszegényebb magyarokért is. A magyar cigányokért is, a magyar zsidókért is, a magyar homoszexuálisokért is. A vallás nélküli magyarokért is. Értem is. Érted is. - Talán, ha azt látjuk, hogy fél a zsarnok, - szörnyűségeket hoz, - de a szabadulást is.

Hisz a fáraó is, Heródes is félelemből tett szörnyűségeket. - S itt is megesik, hogy nemzeti ünnepen külföldön intéz halaszthatatlan dolgokat valaki, vagy előrehozott születésnapot tart. - Mindaz a félelem, amit a hatalom oly hatásosan felépített a társadalomban, - bennem is, benned is, - azt is jelzi, hogy a hatalom is fél. A gyávát pedig előbb-utóbb ledobja a roller! - legyen minél hamarabb!

Ez az én húsvéti üzenetem és jókívánságom. - S ha újra Köztársaság leszünk, - újra rendszeresen publikálok én is. - Addig érjétek be ennyivel.