DANTE 700
Írta: Török Nándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 335
DANTE 700
Beszámoló a 2021-es évről a Dante-kiállítások, konferenciák tükrében a szükséges
tanulságokkal
Tavaly volt Dante Alighieri (1265-1321) halálának 700. évfordulója. A ravennai sírfeliratán
az olvasható, hogy „Theologus Dantes”, ez akkoriban annyit jelentett, hogy képes volt
átfogni az akkori tudás teljességét. Tisztelte Arisztotelészt, akit műveiben ’a filozófus’nak
nevez és az ő erényképét, a középút helyességét és igazát vitte tovább, de Boethius művei is
hatottak rá, ismerte Seneca etikáját, Aquinoi Szent Tamás teológiáját… Ismerte a történelmet,
a mitológiát, a bibliát, ismerte elődeit, a gondolkodókat és a költőket. Felnézett Homéroszra,
akit „Költők legmagasabbjának” nevezett. Később az utókor teljes joggal ragasztotta ezt a
jelzőt rá is, így ma már ő a költők legmagasabbja. A költők közül Vergiliust tartotta
mesterének, aki fő művében a társa és vezetője volt a Pokolban.
Dante nemcsak az Isteni színjáték poklát járta be eltévelyedett utazóként, hanem (száműzetése
során) életében megtapasztalta azt. Az élet igazságtalansága rákényszerítette, motiválta, hogy
Komédiájában -amiről Babits azt írta, hogy „a világirodalom legnagyobb költeménye”-
igazságot szolgáltasson, s ő maga pedig az igaz útra leljen. Ezzel együtt az emberiségnek is
példát és utat mutatott, hogyan lehet a vad vadonból kijutni „az isteni fénnyel megvilágított
dombra” (Pokol Kommentár 31.)
Dantéról 2021-ben az egész világon megemlékeztek. Olaszországban hivatalosan március 25-
ét Dante-nappá nyilvánították. (A dátum kiválasztását az indokolja, hogy az Isteni
színjátékban Dante 1300. március 25-én kezdi el túlvilági útját). A megemlékezések
ugyanakkor egész évben folytatódtak, hiszen a 700. évforduló pontos napja szeptember 14-e
volt. Hazánkban is több kiállítás méltón megemlékezett róla. A teljesség igénye nélkül, íme
néhány helyszín, rövid tartalmi élménybeszámolóval.
- A szegedi Somogyi Könyvtár (júl.22.- okt.6. Dante 700 címmel) A tárlatot Kaposi
Márton nyitotta meg. A nem túl nagy kiállítás főleg a könyvtár saját anyagára támaszkodott.
Különleges, régi gyűjteményében előkelő helyet foglalt el az Isteni színjáték 1564-es, eredeti
olasz nyelvű, illusztrált példánya, a Sessa fivérek velencei kiadása. Az antikvitások mellett
néhány új és meglepő információ (érdekesség) is volt az Új életről és az Isteni Színjátékról, de
rendhagyó életrajzi adatokra is rátalálhatott a figyelmes látogató. (pédául, hogy Dantét 2008-
ban rehabilitálta szülővárosa, Firenze és a városi tanács Dante halálos ítéletét, -ami már rég
elavult- semmisnek nyilvánította). A szöveges dokumentumokon kívül képzőművészeti
alkotások is tarkították a rendezvényt. Említést érdemel Dominico Mastroianni (1876-1962)
42 darabos képeslapsorozata, amelyen az Isteni színjáték énekeit elevenítette fel,
szoborszerűen, térhatású technikával ábrázolva az alakokat, tárgyakat és a misztikus
környezet.
- A Petőfi Irodalmi Múzeum (szept.14.-dec.31. „Silány időből az örökkévalóba”
címmel). A kiállítást dr. Sárközy Péter nyitotta meg (Kurátor: Pál József, Látványterv és
tipográfia: H. Kocsis Annamária) A tárlat gazdag volt képekben. Fáy Dezső és Zichy Mihály
illusztrációi mellett Kondor Lajos és Giovanni Hajnal rajzait is láthattuk és helyet kapott
Kondor Béla Dante és Vergilius festménye is. Gulácsy Lajos Dante portréja mellett nem
hiányozhatott két jól ismert alkotása sem, a Paulo és Francesca, s a Beatrice találkozása
Dantéval. Közöttük jól megfért Arany János Dante ódája, Babits Mihály két Dante szonettje,
és Császár Ferenc Pokol fordításának kézirata is. A vitrinek üvege alatt ott volt Babits levele
Fáy Dezsőhöz, amikben instrukciókkal látta el az illusztrátort. Több régi kiadású Dante könyv
mellett Szász Károly 1885-ben megjelent patinás Komédia fordítását is megcsodálhattuk.
- A budapesti Zeneakadémia (okt.10.- 24. Liszt és Dante címmel). Itt az életrajzi
vonatkozásokon kívül Liszt Dante-szonátájának és a nagyobb lélegzetű Dante-szimfóniának a
története volt a legérdekesebb. (A zene és a képzőművészet egymásra hatása oda-vissza,
hiszen Lisztre a művészetek iránti nyitottsága folytán nemcsak az írott mű, hanem az Isteni
Színjáték ihlette festészet is hatott és a kész zenemű is inspirálta a festészetet). A művet
Wagnernek ajánlotta és ajánlását Danténak Vergiliushoz intézett szavaival zárta: „Te vagy a
mesterem, a példaképem”. (Pokol I. 85. Nádasdy ford.) Megtudhattuk azt is, hogy a Dante-
szimfóniának az 1857-es drezdai bemutatója után sem csökkent a népszerűsége. 1866-ban,
Rómában a Galleria Dantesca-t („Dante-galériát”) is a szimfóniával avatták fel. A
festménykiállítás méltó volt Dantéhoz és Liszthez. A Filippo Bigioli vázlatai alapján készült
6x4 méteres monumentális alkotások magukért beszéltek. Az is kiderült, hogy a Pokol
ábrázolásában Liszt szerette volna összekötni a zenét, a költészetet és a vizualitást egy
dioráma előadás keretében (másfél órában egy korabeli mozihoz hasonlóan). Sajnos ez nem
sikerült neki, de ehhez kapcsoltan a Gárdonyi-féle Pokol-körképről is informális
benyomásokat szerezhettünk. Továbbá megismerhettük néhány korabeli, Liszttel is
kapcsolatban álló festő művét. Például Ary Scheffer (1795-1858) Vízió című képét, ami
Dantét és a Fénybe tekintő Beatricét ábrázolja. A másik képe a Paulo és Francesca
megjelenik Dante és Vergilius előtt volt. Leginkább mégis inkább Gustave Doré lenyűgöző
Pokol-illusztrációi emlékezetesek. A kidolgozottságuk és szuggesztív hatásuk maradandó
élménnyé vált.
- A Tiszatáj Szalon kamarakiállítása (nov. 15.) Itt Szabó Tibor professzor Dante-
relikviáiból lehetett csemegézni. (Látható és kézbe vehető volt egy névre szóló, nehéz Dante-
emlékérem a dantisztikai kutatásainak elismeréseként Olaszországból, továbbá dedikált
könyvritkaságok, szobrocskák, személyes tárgyak a vitrinekben. A falon néhány
különlegesség is akadt, például Giovanni Hajnal egyik Pokol illusztrációja, vagy a kiállítónak
saját Dante-ábrázolásai, vonalrajzai).
A nagyszerű kiállítások mellett előadások és konferenciák is szép számmal voltak magyar és
nemzetközi előadókkal. A kitartó érdeklődők Dantéról és műveiről sok új információval,
érdekességgel és tudományos alapú ismerettel gazdagodhattak. Sok ilyen színvonalas
konferenciát szerveztek. Például:
- A Magyar Dantisztikai Társaság Pokol Kommentár (szerk. Kelemen János,
társszerk. Nagy József, Budapest 2019) bemutatója (szept. 14.) az ELTE Egyetemi
Könyvtárban, majd délután megemlékezés és koszorúzás az ELTE Rektori Hivatalának
udvarán Dante és Vergilius szobránál.
- A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Dante konferenciája Aszódon. (okt.15.)
Sajnos nem minden előadó tudott eljönni. A tervezett program:
„A Hír réve”- Dante és a költői halhatatlanság eszméje az Isteni Színjátékban (előadó:
Madarász Imre docens)
Arany János és Dante (előadó: Szörényi László akadémikus) /elmaradt/
Magyar Dante fordítások (előadó: Mátyus Norbert docens)
Arany János: Dante című költeménye (előadó: Eisemann György egyetemi tanár) /elmaradt/
Liszt Ferenc: Dante Szimfónia (előadó: Duffek Mihály zongoraművész)
- Szeged-Budapest konferencia’Tudomány és költészet Dante műveiben’ (nov. 16-
19.) címmel. Helyszínek: a Szegedi Akadémiai Bizottság Díszterme, MTA Díszterme
Budapest.
A négynapos előadássorozaton összesen kb. 37 előadó tartott előadást, ebből 7 külföldi (olasz
vagy angol nyelven, és néhány előadó internetről jelentkezett be)
Az ülések fő témái: Dante és a kereszténység / Dante és a tudomány / Dante Magyarországon
/ Dante és a filozófia / Dante költészete, poétikája, és nyelvfelfogása / Jog, politika, morál
Dante gondolkodásában
Néhány előadáscím a teljesség igénye nélkül, szubjektív felsorolásban (érdekes, meglepő,
vagy ’magávalragadó’ volta miatt):
Dante 1921 Magyarországán: politika és vallás. Előadó: Pál József
„A csalásnak e ronda képe”. Dante Geryon értelmezése. Előadó: Süli Tünde
„Teljes mélységében és egész magasságában”. Giovanni Papini értelmezése Dante
poetikájáról. Előadó: Tóth-Izsó Zsuzsanna
„Egyetlen intéssel”(Par.XXII:101.) Testbeszéd Dante Színjátékában. Előadó: Vígh Éva
Két problematikus tercináról (Pokol I.76-78; Purg. XXX. 73-75.) Előadó: Hoffmann Béla
A Codex Italicus 1 miniatúrái: a Pokol egy sajátos képi kommentárja. Előadó: Draskóczy
Eszter
A gondolkodó lélek, mint az organizmus része: Dante és Aquinói Tamás. Előadó: Borbély
Gábor
Dante és az orosz irodalom. Előadó: Kovács Árpád
A Vita nuova műfajpoétikai aspektusból. Előadó: Horváth Kornélia
Dante allegória-felfogása. Előadó: Kaposi Márton
A barátság fogalma és Dante . Előadó: Mátyus Norbert
Metaforák harca. A bonifáci teokrácia cáfolata Dante állambölcseletében és politikai
költészetében. Előadó: Madarász Imre
A Dante-kódex heraldikai problémái. Előadó: Bertényi Iván
Dante és Teilhard de Chardin Beatricéje. Előadó: Szabó Ferenc
A szervezőket dicséri, hogy a négynapos konferencia-folyamba beiktattak egy témához
kapcsolódó művészi előadást is. Dante: Pokol monodrámája Gyabronka József (Katona József
Színház) előadásában minden aktualitásával jól kiegészítette a tudományos előadásokat.
Az előadásokon, konferenciákon, kiállításokon kívül örömmel láttam, hogy sok irodalmi
folyóirat (pl. az Ezredvég, a Búvópatak, az Agria, a Tiszatáj, a SiopArt) is megemlékezett
Dantéról tanulmányokkal, elemző írásokkal, vagy Dantéhoz, Dantéról írt versekkel.
A Dante-évhez és a megemlékezéshez jómagam is hozzájárultam. Volt szerencsém (aktívan
is) részt venni Baranyi Ferenc több Dante-estjén. Ezen kívül néhány tisztelgő verssel és
három Dante-előadással próbáltam népszerűsíteni Dantét és gondolatait, az alábbi témákban:
- Dante nyomában, avagy Dante és az erény (okt. 16. Költők találkozója, Zamárdi)
- Út a Pokol kapujáig (nov. 2. Próféta Galéria szakrális kiállítás, Budapest)
- Dante jelentősége és erényfilozófiája művein keresztül (dec. 21. Élhető Világ
Irodalmi Kör, Fáklya Klub, Budapest)
A fent leírtak alapján érzékelhető, hogy ’hagyományosan’ jól dolgoztak a Dante-kutatók.
(Hagyományosan jól, mert azt tudni kell, hogy a magyar dantisztikának európai szinten is
komoly, elismert eredményei vannak, a Dante fordításokról nem is beszélve. Például a
magyar dantisztikáról sokat elmond, hogy az olaszok után másodikként a világon nálunk
jelent meg Dante Összes Műve /szerk. Kardos Tibor/ 1962-ben, majd 2. kiadása 1965-ben,
Dante születésének 700. évfordulójára. Jelentős előrelépés, hogy 2019-ben elkészült a Pokol
Kommentár /szerk. Kelemen János prof./ és készül a másik két cantica kommentárja is. Az
Isteni Színjátéknak több fordítása is napvilágot látott a közelmúltban: Szabadi Sándor
prózában /2004/, Nádasdy Ádám jambusban /2016/, Baranyi Ferenc és Simon Gyula rímes
jambusban /2017/. Dante Az új élet című művét Jékely Zoltán 1944-es fordítása után Baranyi
Ferenc is lefordította 2013-ban. Dante A virág című művét /232 szonett/ Simon Gyula 2012-
ben, Hárs Ernő 2014-ben fordította le.) Köszönet érte és természetesen köszönet jár a
szervezőknek, támogatóknak is, hogy a fönt említett kiállítások, konferenciák létrejöhettek.
Zárásként elmondhatom, hogy Dante a tavalyi évben reflektorfénybe került. Bár tudományos
művei (Vendégség, Az egyeduralom, A nép nyelvén való ékesszólasról) kevesebb hangsúlyt
kaptak a főműve mellett, de ezek jelentősége is vitathatatlan. A bennük kidolgozott
erényfilozófiája, humanista elvei és etikai normái ma is aktuálisak és a Komédia egésze is
ezekre a művekre épült. Dante, örök aktualitása miatt ma is „élő” (Papinit idézve), és kell is,
hogy éljen (velünk és bennünk). Talán az oktatásban, az irodalomórákon is több időt kellene
szentelni „az egyenesség költőjére”(Michele Barbi), de nemcsak ott van helye, hanem az
etika- és hittanórákon is. Korát megelőző világlátása, következetes erkölcsi magatartása
példaként szolgálhat minden nemzedéknek.
„…jót keresni, rosszakat kerülni…” (Purg. XVI. 75._Babits ford). Igen, ha ezt betartanánk,
biztos, hogy egy jobb világban élnénk. (de mit akarunk, amikor a Szentírást se tartja be sem a
klérus, sem pedig a hívek, és vezetőink sem mutatnak jó példát a törvények betartásával)
„Bűnözve bánni bűnt biz lehetetlen” (Pokol, XXVII. 119._Baranyi ford.), olvashatjuk „a
szent poémában”.
Sajnos az ember és az emberiség semmit sem változott az eltelt 700 év alatt, ami a
hatalomvágyat, a kevélységet, a balhitet, a kapzsiságot és a többi dantei hitvány dolgot illeti.
Örök igazság marad: „Aljas, ki aljas szóra szomjas” (Pokol, XXX. 148._Baranyi ford.)
Vittorio Alfieri, (1749-1803) „a zsarnokölő költő” szerint a szabadság volt Danténak és
remekművének fő erénye, mármint, hogy szabadon írhatott, nem függött senkitől, semmitől.
„nemcsak, hogy létezhet és tökéletesedhet támogatás nélkül az irodalom, hanem fensége
nem is létezhet igazán támogatás alatt”!!!
No comment.
2022. január 8.