Dante 700
Írta: Török Nándor
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 324
DANTE 700
Beszámoló a 2021-es évről a Dante-kiállítások, konferenciák tükrében a szükséges tanulságokkal
Tavaly volt Dante Alighieri (1265-1321) halálának 700. évfordulója. A ravennai sírfeliratán az olvasható, hogy „Theologus Dantes”, ez akkoriban annyit jelentett, hogy képes volt átfogni az akkori tudás teljességét. Tisztelte Arisztotelészt, akit műveiben ’a filozófus’nak nevez és az ő erényképét, a középút helyességét és igazát vitte tovább, de Boethius művei is hatottak rá, ismerte Seneca etikáját, Aquinoi Szent Tamás teológiáját… Ismerte a történelmet, a mitológiát, a bibliát, ismerte elődeit, a gondolkodókat és a költőket. Felnézett Homéroszra, akit „Költők legmagasabbjának” nevezett. Később az utókor teljes joggal ragasztotta ezt a jelzőt rá is, így ma már ő a költők legmagasabbja. A költők közül Vergiliust tartotta mesterének, aki fő művében a társa és vezetője volt a Pokolban.
Dante nemcsak az Isteni színjáték poklát járta be eltévelyedett utazóként, hanem (száműzetése során) életében megtapasztalta azt. Az élet igazságtalansága rákényszerítette, motiválta, hogy Komédiájában -amiről Babits azt írta, hogy „a világirodalom legnagyobb költeménye”- igazságot szolgáltasson, s ő maga pedig az igaz útra leljen. Ezzel együtt az emberiségnek is példát és utat mutatott, hogyan lehet a vad vadonból kijutni „az isteni fénnyel megvilágított dombra” (Pokol Kommentár 31.)
Dantéról 2021-ben az egész világon megemlékeztek. Olaszországban hivatalosan március 25- ét Dante-nappá nyilvánították. (A dátum kiválasztását az indokolja, hogy az Isteni színjátékban Dante 1300. március 25-én kezdi el túlvilági útját). A megemlékezések ugyanakkor egész évben folytatódtak, hiszen a 700. évforduló pontos napja szeptember 14-e volt. Hazánkban is több kiállítás méltón megemlékezett róla. A teljesség igénye nélkül, íme
néhány helyszín, rövid tartalmi élménybeszámolóval.
- A szegedi Somogyi Könyvtár (júl.22.- okt.6. Dante 700 címmel) A tárlatot Kaposi Márton nyitotta meg. A nem túl nagy kiállítás főleg a könyvtár saját anyagára támaszkodott. Különleges, régi gyűjteményében előkelő helyet foglalt el az Isteni színjáték 1564-es, eredeti olasz nyelvű, illusztrált példánya, a Sessa fivérek velencei kiadása. Az antikvitások mellett néhány új és meglepő információ (érdekesség) is volt az Új életről és az Isteni Színjátékról, de rendhagyó életrajzi adatokra is rátalálhatott a figyelmes látogató. (pédául, hogy Dantét 2008- ban rehabilitálta szülővárosa, Firenze és a városi tanács Dante halálos ítéletét, -ami már rég elavult- semmisnek nyilvánította). A szöveges dokumentumokon kívül képzőművészeti alkotások is tarkították a rendezvényt. Említést érdemel Dominico Mastroianni (1876-1962) 42 darabos képeslapsorozata, amelyen az Isteni színjáték énekeit elevenítette fel, szoborszerűen, térhatású technikával ábrázolva az alakokat, tárgyakat és a misztikus környezet.
- A Petőfi Irodalmi Múzeum (szept.14.-dec.31. „Silány időből az örökkévalóba” címmel). A kiállítást dr. Sárközy Péter nyitotta meg (Kurátor: Pál József, Látványterv és tipográfia: H. Kocsis Annamária) A tárlat gazdag volt képekben. Fáy Dezső és Zichy Mihály illusztrációi mellett Kondor Lajos és Giovanni Hajnal rajzait is láthattuk és helyet kapott Kondor Béla Dante és Vergilius festménye is. Gulácsy Lajos Dante portréja mellett nem hiányozhatott két jól ismert alkotása sem, a Paulo és Francesca, s a Beatrice találkozása Dantéval. Közöttük jól megfért Arany János Dante ódája, Babits Mihály két Dante szonettje, és Császár Ferenc Pokol fordításának kézirata is. A vitrinek üvege alatt ott volt Babits levele Fáy Dezsőhöz, amikben instrukciókkal látta el az illusztrátort. Több régi kiadású Dante könyv mellett Szász Károly 1885-ben megjelent patinás Komédia fordítását is megcsodálhattuk.
- A budapesti Zeneakadémia (okt.10.- 24. Liszt és Dante címmel). Itt az életrajzi vonatkozásokon kívül Liszt Dante-szonátájának és a nagyobb lélegzetű Dante-szimfóniának a története volt a legérdekesebb. (A zene és a képzőművészet egymásra hatása oda-vissza, hiszen Lisztre a művészetek iránti nyitottsága folytán nemcsak az írott mű, hanem az Isteni Színjáték ihlette festészet is hatott és a kész zenemű is inspirálta a festészetet). A művet Wagnernek ajánlotta és ajánlását Danténak Vergiliushoz intézett szavaival zárta: „Te vagy a mesterem, a példaképem”. (Pokol I. 85. Nádasdy ford.) Megtudhattuk azt is, hogy a Dante- szimfóniának az 1857-es drezdai bemutatója után sem csökkent a népszerűsége. 1866-ban, Rómában a Galleria Dantesca-t („Dante-galériát”) is a szimfóniával avatták fel. A festménykiállítás méltó volt Dantéhoz és Liszthez. A Filippo Bigioli vázlatai alapján készült 6x4 méteres monumentális alkotások magukért beszéltek. Az is kiderült, hogy a Pokol ábrázolásában Liszt szerette volna összekötni a zenét, a költészetet és a vizualitást egy dioráma előadás keretében (másfél órában egy korabeli mozihoz hasonlóan). Sajnos ez nem sikerült neki, de ehhez kapcsoltan a Gárdonyi-féle Pokol-körképről is informális benyomásokat szerezhettünk. Továbbá megismerhettük néhány korabeli, Liszttel is
kapcsolatban álló festő művét. Például Ary Scheffer (1795-1858) Vízió című képét, ami Dantét és a Fénybe tekintő Beatricét ábrázolja. A másik képe a Paulo és Francesca megjelenik Dante és Vergilius előtt volt. Leginkább mégis inkább Gustave Doré lenyűgöző Pokol-illusztrációi emlékezetesek. A kidolgozottságuk és szuggesztív hatásuk maradandó élménnyé vált.
- A Tiszatáj Szalon kamarakiállítása (nov. 15.) Itt Szabó Tibor professzor Dante- relikviáiból lehetett csemegézni. (Látható és kézbe vehető volt egy névre szóló, nehéz Dante- emlékérem a dantisztikai kutatásainak elismeréseként Olaszországból, továbbá dedikált könyvritkaságok, szobrocskák, személyes tárgyak a vitrinekben. A falon néhány különlegesség is akadt, például Giovanni Hajnal egyik Pokol illusztrációja, vagy a kiállítónak saját Dante-ábrázolásai, vonalrajzai).
A nagyszerű kiállítások mellett előadások és konferenciák is szép számmal voltak magyar és nemzetközi előadókkal. A kitartó érdeklődők Dantéról és műveiről sok új információval, érdekességgel és tudományos alapú ismerettel gazdagodhattak. Sok ilyen színvonalas konferenciát szerveztek. Például:
- A Magyar Dantisztikai Társaság Pokol Kommentár (szerk. Kelemen János, társszerk. Nagy József, Budapest 2019) bemutatója (szept. 14.) az ELTE Egyetemi Könyvtárban, majd délután megemlékezés és koszorúzás az ELTE Rektori Hivatalának udvarán Dante és Vergilius szobránál.
- A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Dante konferenciája Aszódon. (okt.15.)
Sajnos nem minden előadó tudott eljönni. A tervezett program:
„A Hír réve”- Dante és a költői halhatatlanság eszméje az Isteni Színjátékban (előadó: Madarász Imre docens)
Arany János és Dante (előadó: Szörényi László akadémikus) /elmaradt/
Magyar Dante fordítások (előadó: Mátyus Norbert docens)
Arany János: Dante című költeménye (előadó: Eisemann György egyetemi tanár) /elmaradt/
Liszt Ferenc: Dante Szimfónia (előadó: Duffek Mihály zongoraművész)
- Szeged-Budapest konferencia’Tudomány és költészet Dante műveiben’ (nov. 16- 19.) címmel. Helyszínek: a Szegedi Akadémiai Bizottság Díszterme, MTA Díszterme Budapest.
A négynapos előadássorozaton összesen kb. 37 előadó tartott előadást, ebből 7 külföldi (olasz vagy angol nyelven, és néhány előadó internetről jelentkezett be)
Az ülések fő témái: Dante és a kereszténység / Dante és a tudomány / Dante Magyarországon / Dante és a filozófia / Dante költészete, poétikája, és nyelvfelfogása / Jog, politika, morál Dante gondolkodásában
Néhány előadáscím a teljesség igénye nélkül, szubjektív felsorolásban (érdekes, meglepő,
vagy ’magávalragadó’ volta miatt):
Dante 1921 Magyarországán: politika és vallás. Előadó: Pál József
„A csalásnak e ronda képe”. Dante Geryon értelmezése. Előadó: Süli Tünde
„Teljes mélységében és egész magasságában”. Giovanni Papini értelmezése Dante poetikájáról. Előadó: Tóth-Izsó Zsuzsanna
„Egyetlen intéssel”(Par.XXII:101.) Testbeszéd Dante Színjátékában. Előadó: Vígh Éva
Két problematikus tercináról (Pokol I.76-78; Purg. XXX. 73-75.) Előadó: Hoffmann Béla
A Codex Italicus 1 miniatúrái: a Pokol egy sajátos képi kommentárja. Előadó: Draskóczy Eszter
A gondolkodó lélek, mint az organizmus része: Dante és Aquinói Tamás. Előadó: Borbély Gábor
Dante és az orosz irodalom. Előadó: Kovács Árpád
A Vita nuova műfajpoétikai aspektusból. Előadó: Horváth Kornélia
Dante allegória-felfogása. Előadó: Kaposi Márton A barátság fogalma és Dante . Előadó: Mátyus Norbert
Metaforák harca. A bonifáci teokrácia cáfolata Dante állambölcseletében és politikai költészetében. Előadó: Madarász Imre
A Dante-kódex heraldikai problémái. Előadó: Bertényi Iván Dante
és Teilhard de Chardin Beatricéje. Előadó: Szabó Ferenc
A szervezőket dicséri, hogy a négynapos konferencia-folyamba beiktattak egy témához kapcsolódó művészi előadást is. Dante: Pokol monodrámája Gyabronka József (Katona József Színház) előadásában minden aktualitásával jól kiegészítette a tudományos előadásokat. Az előadásokon, konferenciákon, kiállításokon kívül örömmel láttam, hogy sok irodalmi folyóirat (pl. az Ezredvég, a Búvópatak, az Agria, a Tiszatáj, a SiopArt) is megemlékezett Dantéról tanulmányokkal, elemző írásokkal, vagy Dantéhoz, Dantéról írt versekkel.
A Dante-évhez és a megemlékezéshez jómagam is hozzájárultam. Volt szerencsém (aktívan is) részt venni Baranyi Ferenc több Dante-estjén. Ezen kívül néhány tisztelgő verssel és három Dante-előadással próbáltam népszerűsíteni Dantét és gondolatait, az alábbi témákban:
- Dante nyomában, avagy Dante és az erény (okt. 16. Költők találkozója, Zamárdi)
- Út a Pokol kapujáig (nov. 2. Próféta Galéria szakrális kiállítás, Budapest)
- Dante jelentősége és erényfilozófiája művein keresztül (dec. 21. Élhető Világ Irodalmi Kör, Fáklya Klub, Budapest)
A fent leírtak alapján érzékelhető, hogy ’hagyományosan’ jól dolgoztak a Dante-kutatók.
(Hagyományosan jól, mert azt tudni kell, hogy a magyar dantisztikának európai szinten is komoly, elismert eredményei vannak, a Dante fordításokról nem is beszélve. Például a magyar dantisztikáról sokat elmond, hogy az olaszok után másodikként a világon nálunk jelent meg Dante Összes Műve /szerk. Kardos Tibor/ 1962-ben, majd 2. kiadása 1965-ben, Dante születésének 700. évfordulójára. Jelentős előrelépés, hogy 2019-ben elkészült a Pokol Kommentár /szerk. Kelemen János prof./ és készül a másik két cantica kommentárja is. Az Isteni Színjátéknak több fordítása is napvilágot látott a közelmúltban: Szabadi Sándor prózában /2004/, Nádasdy Ádám jambusban /2016/, Baranyi Ferenc és Simon Gyula rímes jambusban /2017/. Dante Az új élet című művét Jékely Zoltán 1944-es fordítása után Baranyi Ferenc is lefordította 2013-ban. Dante A virág című művét /232 szonett/ Simon Gyula 2012- ben, Hárs Ernő 2014-ben fordította le.) Köszönet érte és természetesen köszönet jár a szervezőknek, támogatóknak is, hogy a fönt említett kiállítások, konferenciák létrejöhettek.
Zárásként elmondhatom, hogy Dante a tavalyi évben reflektorfénybe került. Bár tudományos művei (Vendégség, Az egyeduralom, A nép nyelvén való ékesszólasról) kevesebb hangsúlyt kaptak a főműve mellett, de ezek jelentősége is vitathatatlan. A bennük kidolgozott erényfilozófiája, humanista elvei és etikai normái ma is aktuálisak és a Komédia egésze is ezekre a művekre épült. Dante, örök aktualitása miatt ma is „élő” (Papinit idézve), és kell is, hogy éljen (velünk és bennünk). Talán az oktatásban, az irodalomórákon is több időt kellene szentelni „az egyenesség költőjére”(Michele Barbi), de nemcsak ott van helye, hanem az etika- és hittanórákon is. Korát megelőző világlátása, következetes erkölcsi magatartása példaként szolgálhat minden nemzedéknek.
„…jót keresni, rosszakat kerülni…” (Purg. XVI. 75._Babits ford). Igen, ha ezt betartanánk, biztos, hogy egy jobb világban élnénk. (de mit akarunk, amikor a Szentírást se tartja be sem a klérus, sem pedig a hívek, és vezetőink sem mutatnak jó példát a törvények betartásával) „Bűnözve bánni bűnt biz lehetetlen” (Pokol, XXVII. 119._Baranyi ford.), olvashatjuk „a szent poémában”.
Sajnos az ember és az emberiség semmit sem változott az eltelt 700 év alatt, ami a hatalomvágyat, a kevélységet, a balhitet, a kapzsiságot és a többi dantei hitvány dolgot illeti. Örök igazság marad: „Aljas, ki aljas szóra szomjas” (Pokol, XXX. 148._Baranyi ford.) Vittorio Alfieri, (1749-1803) „a zsarnokölő költő” szerint a szabadság volt Danténak és remekművének fő erénye, mármint, hogy szabadon írhatott, nem függött senkitől, semmitől.
„nemcsak, hogy létezhet és tökéletesedhet támogatás nélkül az irodalom, hanem fensége nem is létezhet igazán támogatás alatt”!!!
No comment.
2022. január 8.