Írta: Justinas Marcinkevicius
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 452
Absurdiškas eilėraštis
Svaiginantis aukštis.
Svaiginantis gylis.
Prieš ką dabar klauptis?
Nuo ko dabar gintis?
Nuo aukščio?
Nuo gylio?
Nuo ilgio?
Nuo pločio?
Nuo gyvo?
Negyvo?
Nuo jausmo?
Nuo proto?
Ir nieko, o nieko
daugiau nebelieka:
ir klauptis prieš nieką,
ir grumtis prieš nieką.
Abszurd vers
Nézz föl: belebódulsz,
nézz le: beleszédülsz.
Térdre ki elé hullsz?
Vértben mire készülsz?
Nagy magasok ellen?
Nagy mélységek ellen?
Földnek hossza ellen?
Földnek szélte ellen?
Elevenek ellen?
Kísértetek ellen?
Érzelem - az ellen?
Értelem - az ellen?
Mert semmi, de semmi
nem maradt evégre:
nincs hol térdre esni,
öltözni se vértbe.
Fordította: Tandori Dezső
Forrás: www.magyarulbabelben.net