A kis csavargó

Írta: Török Nándor


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 552



William Blake: A kis csavargó

Anyám, drága Anyám a templom jaj, de hűs,
De a söntés bezzeg kellemes, derűs.
Én elmondhatom, hogy jól mulatom,
a mennyekben se lesz ily jó sorom.

Az apátság minket, ha sörrel kínálna,
Lángoló lelkünknek teljesülne álma,
Dalolnánk esdve, naphosszat s este,
Sose kószáljunk innét túl messze.

Szabad prédikálni a papnak és inni,
Kikelet madara, olyan boldog, mint mi:
A nő is meging, ki templomba mind
virgácsra, böjtre csak legyintve int.

S ha értené az Úr, mint ujjongó szülő
gyermekét, ki boldog, mint amilyen ő:
Többé nem lenne gonosz viszály benne,
Itatná, ruházná, s csókkal kedveskedne.

The Little Vagabond
By William Blake

Dear Mother, dear Mother, the Church is cold,
But the Ale-house is healthy & pleasant & warm;
Besides I can tell where I am use'd well,
Such usage in heaven will never do well.

But if at the Church they would give us some Ale. 
And a pleasant fire, our souls to regale; 
We'd sing and we'd pray, all the live-long day; 
Nor ever once wish from the Church to stray, 

Then the Parson might preach & drink & sing. 
And we'd be as happy as birds in the spring: 
And modest dame Lurch, who is always at Church,
Would not have bandy children nor fasting nor birch.

And God like a father rejoicing to see, 
His children as pleasant and happy as he: 
Would have no more quarrel with the Devil or the
Barrel 

But kiss him & give him both drink and apparel.