Írta: Török Nándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 552
William Blake: A kis csavargó
Anyám, drága Anyám a templom jaj, de hűs,
De a söntés bezzeg kellemes, derűs.
Én elmondhatom, hogy jól mulatom,
a mennyekben se lesz ily jó sorom.
Az apátság minket, ha sörrel kínálna,
Lángoló lelkünknek teljesülne álma,
Dalolnánk esdve, naphosszat s este,
Sose kószáljunk innét túl messze.
Szabad prédikálni a papnak és inni,
Kikelet madara, olyan boldog, mint mi:
A nő is meging, ki templomba mind
virgácsra, böjtre csak legyintve int.
S ha értené az Úr, mint ujjongó szülő
gyermekét, ki boldog, mint amilyen ő:
Többé nem lenne gonosz viszály benne,
Itatná, ruházná, s csókkal kedveskedne.
The Little Vagabond
By William Blake
Dear Mother, dear Mother, the Church is cold,
But the Ale-house is healthy & pleasant & warm;
Besides I can tell where I am use'd well,
Such usage in heaven will never do well.
But if at the Church they would give us some Ale.
And a pleasant fire, our souls to regale;
We'd sing and we'd pray, all the live-long day;
Nor ever once wish from the Church to stray,
Then the Parson might preach & drink & sing.
And we'd be as happy as birds in the spring:
And modest dame Lurch, who is always at Church,
Would not have bandy children nor fasting nor birch.
And God like a father rejoicing to see,
His children as pleasant and happy as he:
Would have no more quarrel with the Devil or the
Barrel
But kiss him & give him both drink and apparel.