Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 328
Valahol valaki hangja.
Te állj szóba magaddal.
Összekoccant üvegpohár,
egy célt tévesztett angyal.
Lelket megsebző szó nyilak,
és barlang tátott szája.
Tapogató hideg kezek,
fagyott madárnak álma.
Halni készülő levelek
színesedő szép világ
elballagó emlékezet
elbóbiskoló virág
Hol az utak összeérnek
hova ember sosem ért
végtelenbe nyíló ablak
kinyithatod semmiért
csukott szemmel nem láthatod
közelítő sorsodat
és mielőtt félrelépnél
elüt mint egy gyorsvonat