Váratlan

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 224

Váratlan

Számítottam a pillangókra,
sőt, vártam is őket, mert
annyiszor láttam leírva,
hogy örvényt kavarnak a bordák alatt.

Kezdem megszokni, hogy egyre
táguló pupilláimnak már
szemhéjam mögött is fáj a fény.
Rajtad keresztül árad belém.

A végtelen okozta tengeribetegség
és mámor elmúlik kikötéskor,
így tanítja, ki lépett már szárazra.
A hullám engem tovább sodor.

Magasba emelkedik alattam,
habjától nem látom a színét.
A mélyben zátony a múlt szikláiból,
az ismert partok beláthatatlan távol.

Rettegnék egyedül, de itt minden a miénk.
Szépsége, veszélye, lendülete.
Akarva várjuk, kérve hagyjuk.
Életet formál súlya, éle, ereje.