Talán

Talán

találkozunk még, egy papírlapon vagy
egy beszélgetésben nevünk véletlenül
egymás mellé kerül. Örülök, mondom
majd ekkor, hogy összefutottunk, hisz
annyi mindenről akartam már beszélni
neked, és folytatom – mintha csak az
imént hagytam volna abba – meghitt
kis ügyeink taglalását, és te meg-
hallgatod végre, ami felgyűlt bennem
a jurta-éjeken, a magas hajnalok csúcs-
ívei alatt s a fény reggelenkénti
reneszánsza idején… szóval mindent,
mindent elmondok, és te figyelsz
rám, hisz nem mozdulhatsz mellőlem.