Írta: Bátai Tibor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 248
L'èternel retour
Jeleket küld életem fája,
a magról eredt ezüstnyárfa.
Alig látszott, ám rátaláltam
bújócska közben a susnyásban.
Kérleltem az Istent, segítsen,
hogy baj nélkül áttelepítsem
a kertbe, ahol nyaraimat töltöm.
(Persze, gyakorlatilag
rögtön elszáradt, mégis zöldbe
borult, rá egy esztendőre.)
Azóta
üzen tavasztól őszig lombja
zöldje, sárgája, bronza, rőtje,
miként az is, hogyan hull földre
a levél (a zörgő avar
számomra csupán vételi zavar),
és hív a kert a következő körre.