Hatvanas bemutatkozás Donika Kellynek
Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 231
Hatvanas bemutatkozás Donika Kellynek
(Fourth Grade Autobiography from Besiarium by Donika Kelly)
2020 április 26.
Csepelen élek én, in Hungary, Budapesten.
Nincsen első, sem hátsó udvarom.
Cigánykereket rég nem hányok nappalon, sem esten,
a sózott szilva nem az én műfajom.
Régen volt, hogy szétmorzsoltam
a zöld füvet ujjaim között.
Apámmal van vagy negyven éve,
hogy pingpongoztunk lenn, az asztalon,
és nem, a felkelésektől nem félek,
az éjsötét pedig mára a rokonom.
A reggeleknek napsütése
itt nem ázsiai üzletekre esik,
és ha meredten bámulok az éjbe,
saját démonaim űznek.
Otthonos már mindegyik.
Van egy öcsém. Megfontolt ember.
Tudja mindig pontosan, hogy mit tegyen,
és dolga néha sok, akár a tenger,
beosztja jól, legyen mikor igyon, egyen.
Kutyám az nincsen. Macska sem lehet,
egyikre sem vágyom oly nagyon,
itt nem foghat úgysem egeret,
a kutyát meg úgyis én untatom.
Nincs olajfánk. Füge sem nő meg.
Ez itt nem Kalifornia.
Nem fekszem fűben kint a kertben este,
a szomszéd sem.Nem kell kaszálnia.
A felhők épp úgy jönnek-mennek erre,
ahogyan más égboltokon,
de senki sem jár már innen táncestre
sem hétköznap, sem szombaton.
Itt az öregek sem dominóznak.
Csendben én is meghúzom magam,
és hálát adok olykor a sorsnak,
hogy hó végén van egy huncut vasam