Belvárosi téli tárlat

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 163

Belvárosi téli tárlat

Belepi a hó a tavalyi mocskot,
hull a kutyaszaros, csúszós betonra, s
talpamhoz ragadva, némi szétfoszlott,
filterig szítt csikkel kerül szinkronba'.

Egyhangú a környék, unalmas a táj,
naponta ugyanaz a szürke festmény -
én vele lélegzem (szökött papagáj),
sokszínű tollaim bárgyún keresvén.

A parkban reszkető percekkel villog
a fényes kijelző... mindig ránézek -
s balra fordulva, mint szélütött billog
(erre örökké fúj) ... vászonra égek.

Levakarhatatlan lettem a képről,
táj-jellegzetesség, élet-kereszttel -
bár, elég egyszerű; nem aranyfénytől
sugárzik alakom; matt minden reggel.

Belefakultam a sápadt háttérbe,
a sarkon vár rám egy sárga villamos -
milyen érdekes! ha festőm cserélne,
lehetnék sárga én, míg az... színbajos.