Suhai Pál

1945-ben született Bezenyén. Ugyanebben az évben Paksra került, 1963-ban itt is érettségizett. 1968-ban az ELTE BTK magyar–történelem szakán (Eötvös-kollégistaként) kitüntetéses középiskolai tanári diplomát szerzett. Előbb a TIT Budapesti Szervezetében szervezőként dolgozott, majd a 31. sz. Szakmunkásképző Intézetben, illetve a Vas utcai Kereskedelmi Szakközépiskolában tanított. Időközben az OPI-ban tantárgygondozói állást is vállalt. 2005 óta nyugdíjas. Irodalom tankönyvcsaládját a Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette. A Magyar Írószövetség tagja.

Kötetei: A magunk kenyerén (kortárs költők versantológiája), Szépirodalmi, 1971; Akár az üldözött (versek), Magvető, 1984; Mikszáth Kálmán kritikai kiadás 78. és 80. kötet (sajtó alá rendezés Rejtő Istvánnal), Akadémiai, 1984, 1987; Porba írt sorok (versek), szerzői kiadás, 1994; Irodalom, művészet az alteritás korában (tankönyvcsalád, 1–3. kötet), Holnap, 2004; Kísértetek kora (versek), Orpheusz, 2005; Gyermekrajzok (versek), Holnap, 2007; Tudósítások a katedráról (tanulmányok, esszék a közoktatásról), Orpheusz, 2007; Külön körön (versek), Napút Káva Téka, 2010; Vallomás sötétből (Rainer Maria Rilke hatvankét versének fordítása, kétnyelvű kiadás jegyzetekkel), Orpheusz, 2014; Bábeli adományok (irodalmi levelek, esszék, kritikák), Napkút, 2011; A tükröd én vagyok, nézd (Válogatás a Búzás Hubával való irodalmi levelezésből), Napút Káva Téka, 2012; Szigorú napok (versek), Napkút, 2012, Bábeli adottságok (irodalmi levelek, esszék, kritikák), Napkút, 2014;. Nomád szívvel (versek), Napkút, 2015; Bábeli adósságok (irodalmi levelek, esszék, kritikák), Napkút, 2016.