Gustav Suits

1883. november 18-án született az Orosz Birodalomban, Vönnuban, 72 éves korában, 1956-ban halt meg Stocholmban.
A legnagyobb észt költők egyikének tartják, Noor-Esti (Fiatal Észtország) irodalmi mozgalom korai vezetője volt.

16 éves korában közölte első kritikai esszéjét az Uus Aeg (Új Idők) folyóirat, 1989-ben publikálta ugyanott első versét, a Vízililiomokat.

1901-től nyarait német és francia korrepetítorként töltötte, ugyanabban az évben alapította meg az "Irodalom Barátai (Kirjanduse Sõbrad) csoportot.

1921 -ben ő lett az első, aki középiskolás szint utáni szinten tanította , az irodalmat Észtországban. Ő alapította meg az észt akadémia irodalmi társaságát 1924-ben.

1941-ben minden kézirata odaveszett házával együtt. 1944-ben elmenekült családjával és körülbelül 70 000 más észttel együtt a szovjetek által megszállt Észtországból. Ezután Stockholmban élt.

Költészete a személyes és általános elemek kömbinációja. Gyakran foglalkozik az észt történelemmel, és az emberiség sorsával. Harcos, romantikus és csalódott hangú versei gyakran tartalmaznak szimbolumokat, használnak metafórákat és allúziókat.