Csak nyugdíjas koromban kezdtem el verseket írni. Addig csak családi ünnepek esetén, többnyire az asztalfióknak. Hét testvéremmel gazdag gyermekkorom volt. Felnőttként két gyerekkel magamra maradtam. Tettem a dolgom előbb közgazdászként, majd közgazdász-tanárként. A kenyérharcon túl ma már emlékeim, tapasztalataim és a családom adnak verseimhez témát, de nyitott szemmel járok a világban és érzékelem a lelkem rezdüléseit is.
Elsőként az Irodalmi Rádió fogadott be, ma már 5-6 irodalmi portál várja verseimet.