Visszajelzés (ha van)
A begyepesedett agyú, depressziós sznobok
azt lesik, ép lába van-e annak, amit tojok,
a lábamon sarkos-e a körömcipellő
s oly síkos-e a mondat, mint a vízi sellő?
Elég mély a dekoltázs? A szívem értük hevül?
(hisz rajtuk kívül mi is izgathatná legbelül
a nőt, ha ír?) Na jó, a mélabú, a ráncok,
az elsuhanó táncok, pergő tekla láncok
s a rímek. A tiszta rímek! Ez mind megengedett,
de ha mást látnak az ítész urak, legyinte-… „Mekk…
Helyszűke, rendhagyó sors sorvasztja a mellyit.
Döcög a láb, kapja be…. Szepes-Szerdahelyit”.
(2009)