Üvegangyal

Írta: Lovass Adél


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 405



Üvegangyal

víztiszta lap
sima, alap
színes üveg
tiszta, sík felület
átlátszó lét
átjáró, lép
gyémántkésekkel metszett idő
átlátszó életünk ránk feszülő
siklik a kés
mikronnyi rés
törékeny üreg
pattan az üveg
pattan a lap
vágott, tört sorsvonalak
üvegvágó visz valahova
gyémántgörgőn gurul tova
erőm feszít
törékeny ív
illesztett ívek útja
üres jövő, múltnak kútja
áttetsző és csiszolt
már nincs rajta vér, nincs rajta folt
koszorú, szenvedésből font
szív közepén, pont
kőköszörű és szívkoszorú
kettőnké a derű, ború
visít a köszörű, fémesen visít
sok szenvedésgócot most kisimít
csiszolt, gyémántkésekkel metszett
üvegszív, Istennek tetszett
roppan az üveg, roppan a szív
torzult, fémabroncsok közé szorított ív
szenvedés fémszálak között
szívbe hajszálrepedés költözött
tört üveg, repedt, kába
összetartó, forró olvasztópáka
forrasztott fémabroncsok
por, hamu, csupasz emberi roncsok
összefognak finom ólomszálak
homok, hamu, kalcináltak
„isa, por es homou”
ív – homorú és domború
összeillő részek, színes felület
alak, repülő, törtszárnyú feszület
átlátszó kép
tiszta, sima, szép
csúszik rajta a fény
csöndszült égi lény
gyöngyfényű a feje
fémglória a teteje
billeg a damilon
forgó mandala és androgün ikon
velem forog a világ
Isten a sarkain billenti át
forgó mozdulat, finom
illanó fájdalom-szálakon
gyémántkésekkel metszett, áttetsző, csiszolt
üvegangyalom forog. … Lásd: így kel életre a holt!