Univerzum

Írta: Sánta Zsolt


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 290



Univerzum

Az ember lassú tűz
ki jéghideg párát lehel
örökké megfejtendő
titokzatos jel

a kozmikus rend
üres csarnokában
hol csillagok hullnak
és bolygók szalutálnak

hol mindennek mindenhol
valami jelentése van
az ember meg átutazó
ki rohan rohan rohan

és soha nem látott célok
mágikus üldözője
ki meghalni fél és
mégis meghalna érte

szeretem az embert
örök titok és küszködés
és lángok martalékába
néha a szeretete vész

én akkor is szeretem
csillagok ostromolják szemét
ruhája azúros csillogás
és önmaga ködök
homályába vész

nem számít milyen
benne világok keringnek
a köröskörül pulzáló
örök végtelennek