Írta: Verebi Éva
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 412
Túlélni
Messzi még a Tavasz. Mélyről
köhög zavaros világom, kerti pad
tél repedésin duzzad, ne lássa senki
új korhadásait. Míg a messzi konok
éveket ír át a gyantává keményült
éter falán, kétes minták, szürke
gondolatok rajta, de tombolnak,
egymást és engem is megtaposva.
Alkony körül bíbelődik az óra.
A Hold arcát ringatja egy tócsa,
sárfoltokat töröl róluk a szél…
Csillagok, takarjátok előlünk,
csak kis ideig még a keserű valót.