Tó az éjben

Írta: Ferenczfi János


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 318



Tó az éjben

Rád zuhan az alkonyat,
Ma zápor: forr a tócsa.
Fojtva minden indulat,
A csend a szó tudója.

Az istenadta balga nép,
Az álmát rég eladta,
Nem tör ki a holnapért,
A celláját belakta.

A tóba hulló csillagok
Ma fázva összebújnak.
Szárny, ha rebben nád közül,
A félők mind vacognak.

Mást álmodtunk, jól tudod,
De emlékezni bűn tán.
Életed és holnapod
Felzabálta ármány.

Itt a tó, hull langy eső,
A tükre ködbe törve.
Ha óriás volt szép hited,
Miért lennél törpe?

Légy a villám, égre írj,
A holnap nem a béke!
Vulkán-kínként égre tör
Az elnyomott szív végre.