Írta: Sulyok Csaba
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 276
A lélek alján nem ér véget semmi,
porladó utak a lét gyomrában,
könny-tavaink mélyek, kortyolják
cseppenként tükörképeinket.
Szénabálák felett rohanok,
csak a magasság van,
a teret üldöző magasság…