Írta: B Tomos Hajnal
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 238
TEREMTÉSEM ÍVFÉNYE
(születésnapomra)
Egyedül voltam
a tűzpiros kastélyban.
Testemet még nyalábolták,
körbemosták a síkos áramlatok,
fejemet szűk csatornába sodorták,
de a zárak már fellazultak.
Éreztem, amint anyám
meg-megvonaglik,
teremtésemmel bajlódik,
akárha nőstény-isten -
az utolsó percben
mint ívfény, felvillant
minden kezdetem kezdete.