Téli történet

Írta: Lajtai Gábor


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 339



Téli történet

Riadtan, fázva ült a járdaszélen,
Fagyott markában fillérnyi öröm,
Gyermeki arcán csillogott a télben
Sós könny és közöny, hópihék között.

Felette jártak felsőbbrendű lények,
Megcsörrent néha pénzük a kövön,
Szemükben gyúltak nagyvárosi fények,
Kegyes szívükbe béke költözött.

És ő csak ült, csak ült a járdaszélen,
Mosoly oszlatta arcán a ködöt,
Kicsiny tavasz lett körötte a téren,
Hitte a fényt a fellegek fölött.

Szeretett volna átlátni az égen,
Köszönni reményt, kérni szebb jövőt,
Érezte Istent túl a messzeségen,
Koldusként ült az emberek között.