Írta: Antal Attila
Közzétéve 2 hónapja
Megtekintések száma: 157
Tavaszi ablakaink
Odakint lobognak már
odakint a tél romjain lobognak már
az új kezdet selymes zászlai
az új kezdet sárga és kék
sziromlobogói
kiszökken résre nyitott ablakainkon
kiszökken depressziónk ólompora
söpri fénysugár-seprű szemünkből
söpri szemünkből s csontjaink
megannyi zugából
és elillan a porral
elillan téli renyheségünk is
mint ágyneműből
mint szellőzködő ágyneműből
fülledt álom-emlék
tárjuk szélesebbre ablakainkat
tárjuk ki teljesen külső s belső ablakainkat
a záporok zengése
a záporok kristály-zengése hadd
zúduljon be rajtuk!