Szájról szájra
Írta: Nagy Antal Róbert
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 256
Szájról szájra
furcsa jeleket rajzolt a homokba
rajta nevetve fordultunk el tőle
türelmét teljes tudását rábízta
az arcát csapkodó szélre esőre
nem vésett törvényt a hegyen a kőbe
a fáknak súgta nekünk szánt titkait
tanított de mi nem tanultunk tőle
tegnap felfaltuk a mait holnapit
nem voltunk se szereplője se hőse
se ismerője szép történetének
búcsúzott és el se köszöntünk tőle
megvetésünkből nőtt magasztos ének
szájról szájra hogy szállt mi volt a csoda
mit tett és mi mit nem felfoghatatlan
mert gyarló az ember és túl ostoba
halandóként hiszi hogy halhatatlan