Saul fia
Írta: Nyíri Erzsébet
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 162
Saul fia
/Gondolatok Nemes Jeles László filmjére/
Dante nem ilyen
poklot képzelt
abban még volt méltóság
Ez itt a pokol
hétköznapi arca
időre jár
kiszámított ütemre:
Terelés, vetkőzés, fojtógáz, tisztogatás, hamu, víz…
Shnell-shnell!
Tizenkét perc-
s hamuvá válik az ember..
Shnell –shnell!
Terelés, vetkőzés, fojtógáz, tisztogatás, hamu, víz…
zsákokban a végtermék: szürke hamu …
Shnell-shnell!
A folyó némán nyeli a gyalázatot…
A halálgyár jól csiszolt gépezet
mindenki végzi a dolgát
Vágóhíd ez,
em-ber-fel-dol-go-zó ü-zem,
ahol az ember szót már ki sem ejtik,
„darabok” vannak itt,kérem,
fel-dol-go-zat-lan darabok,
s csak 12 perc…
Jól nézzétek meg,
ezzé lett az EMBER
a nagybetűs, Európában…
Itt hasadt ketté
itt törött el
az illúzió: EURÓPA,
„a civilizált, a humánus,
a toleráns, a befogadó…”
Itt süllyedt le egy földrész
a pokol tornácára…
Jézus már rég migrált innen,
s mindenki piréz lett..
„Oly korban éltem én e földön”
-visszhangzik a rég feledett költő…
s embert keres, új reményt
pokolból visszahúzót…